14.06.2013 Views

Untitled

Untitled

Untitled

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Il patimostro, il sospimr, che sia;<br />

Che sia questo morir, questo supremo<br />

Scolorar del sembiante,<br />

E perir dalia terra, e venir menő<br />

Ad ogni usata, amante compagnia."<br />

„Mégis: te mindig egyedül bolyongó,<br />

ki áhítattal mélyedsz a homályba,<br />

talán te mégis érted<br />

a lenti komor lét sóhajtozását,<br />

és a halált, az arc megdermedését,<br />

végső elsápadását,<br />

s hogy minden, amit szerettünk a földön,<br />

elvész, s a titkos semmiség takarja.<br />

(Weöres Sándor ford.)<br />

Az átmenetiség alakzatai.<br />

Az olvasó itt a retorikai gradáció alakzatéban egy létállapot leírásával találkozik.<br />

Ezt a létállapotot (viver terreno - 'a Földön élés') nem főnevek egymásutánjaival,<br />

tények sorjázásával írja le a költő, hanem az igék főnevesítésével.<br />

Mindegyik szóra új szó íródik rá; közös szemantikai jegyük a fájdalom.<br />

Mindegyik szó - a viver kivételével - véghangsúlyos, amelynek következtében<br />

valóságos kiáltásként hatnak, és szöknek felfelé szinte a végpontig, amelyet<br />

többnyire a következő szó első hangsúlyos szótagja képez. A sorozatot alkotó<br />

főnévi igenevek közös szemantikai mozzanata a fájdalom, a szenvedés. A<br />

közös szemantikai jegynek és az általuk formált gradáció alakzatának következtében<br />

e szavak nem csak betöltik, lefedik a viver terreno képét, hanem<br />

minősítik, azaz át is értelmezik azt: teljes negativitásában, mint nem-életet mutatják<br />

fel. Innen nézve egyetérthetünk Severinóval, aki szerint Leopardi filozófiájában<br />

a „minden semmi". Mindaz, ami létezik, nihil negatívum, mivel tiszavirág<br />

életű kiemelkedés csak a semmi abszolút negativitásából." 4 Ehhez<br />

azonban hozzá kell tennünk, hogy amíg ez a filozófiai álláspont az elméleti<br />

írásokban gyakran közvetlen megnyilatkozásként van jelen, addig a versekben<br />

mindig nyelvi-poétikai úton teremtődik meg. Ebből következően a versnyelvi<br />

metaforában létrejövő jelentés sohasem lesz teljességgel megfeleltethető<br />

az elméleti írásokban deklarált jelentésnek. A versszövegben zajló értelemképző<br />

nyelvi folyamatok - melynek néhány típusát vizsgálom jelen tanulmányomban<br />

- mindig egy sajátos, korábban nem ismert, minőségileg új jelentést<br />

hoznak létre, vagyis a jelentés megújítását végzik el. 5 Ez csak úgy lehetséges,<br />

hogy a versszöveg nem csak az új jelentést „rögzíti", hanem bemutatja,<br />

reprezentálja a jelentés létrejövetelének folyamatát is. Azt mondhatjuk tehát,<br />

129

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!