Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Il patimostro, il sospimr, che sia;<br />
Che sia questo morir, questo supremo<br />
Scolorar del sembiante,<br />
E perir dalia terra, e venir menő<br />
Ad ogni usata, amante compagnia."<br />
„Mégis: te mindig egyedül bolyongó,<br />
ki áhítattal mélyedsz a homályba,<br />
talán te mégis érted<br />
a lenti komor lét sóhajtozását,<br />
és a halált, az arc megdermedését,<br />
végső elsápadását,<br />
s hogy minden, amit szerettünk a földön,<br />
elvész, s a titkos semmiség takarja.<br />
(Weöres Sándor ford.)<br />
Az átmenetiség alakzatai.<br />
Az olvasó itt a retorikai gradáció alakzatéban egy létállapot leírásával találkozik.<br />
Ezt a létállapotot (viver terreno - 'a Földön élés') nem főnevek egymásutánjaival,<br />
tények sorjázásával írja le a költő, hanem az igék főnevesítésével.<br />
Mindegyik szóra új szó íródik rá; közös szemantikai jegyük a fájdalom.<br />
Mindegyik szó - a viver kivételével - véghangsúlyos, amelynek következtében<br />
valóságos kiáltásként hatnak, és szöknek felfelé szinte a végpontig, amelyet<br />
többnyire a következő szó első hangsúlyos szótagja képez. A sorozatot alkotó<br />
főnévi igenevek közös szemantikai mozzanata a fájdalom, a szenvedés. A<br />
közös szemantikai jegynek és az általuk formált gradáció alakzatának következtében<br />
e szavak nem csak betöltik, lefedik a viver terreno képét, hanem<br />
minősítik, azaz át is értelmezik azt: teljes negativitásában, mint nem-életet mutatják<br />
fel. Innen nézve egyetérthetünk Severinóval, aki szerint Leopardi filozófiájában<br />
a „minden semmi". Mindaz, ami létezik, nihil negatívum, mivel tiszavirág<br />
életű kiemelkedés csak a semmi abszolút negativitásából." 4 Ehhez<br />
azonban hozzá kell tennünk, hogy amíg ez a filozófiai álláspont az elméleti<br />
írásokban gyakran közvetlen megnyilatkozásként van jelen, addig a versekben<br />
mindig nyelvi-poétikai úton teremtődik meg. Ebből következően a versnyelvi<br />
metaforában létrejövő jelentés sohasem lesz teljességgel megfeleltethető<br />
az elméleti írásokban deklarált jelentésnek. A versszövegben zajló értelemképző<br />
nyelvi folyamatok - melynek néhány típusát vizsgálom jelen tanulmányomban<br />
- mindig egy sajátos, korábban nem ismert, minőségileg új jelentést<br />
hoznak létre, vagyis a jelentés megújítását végzik el. 5 Ez csak úgy lehetséges,<br />
hogy a versszöveg nem csak az új jelentést „rögzíti", hanem bemutatja,<br />
reprezentálja a jelentés létrejövetelének folyamatát is. Azt mondhatjuk tehát,<br />
129