3124. Author: Pukkai László Title: Matyusföld I 03316.pdf ... - MEK

A vágkirályfai szövetkezet 1949 augusztusában alakult 42 hektáron, 1972-
ben 665 hektárt vittek be a közös szövetkezetbe a falu többségében magyar
nemzetiségû gazdái.
A hosszúfalusi szövetkezet 1949-ben alakult 15 alapító taggal, akik 42 hektár
területen gazdálkodtak. Ezek mindnyájan magyar nemzetiségû kisparasztok
voltak.
Királyrévben 1949. április 26-án 6 taggal – Ribnikár Michal, Pollák Michal,
id. Madik Ján, Madik Juraj, Komora Martin, Rozkoš Štefan – 100 hektáron megalakult
a gépszövetkezet, majd 1950 szeptemberében Jozef Fábián vezetésével
a földmûves-szövetkezet. Végül is megjegyezhetjük, hogy Királyrévben a porbokai,
az úrföldi, a mácsonyási és az alsóhatári mezõgazdasági földterületek hozzácsatolásával
a járás egyik prosperáló állami gazdasága alakult meg a már említett
szövetkezetbõl. Az állam tehát az önkéntes alapon megalakult szövetkezetet
megszüntette. A tulajdonosokkal nem egyezkedett, a birtokviszonyokat nem
rendezték. A pártállamnak valószínûleg szüksége volt állami gazdaságokra is.
Egyébként nem a megnevezésen múlott: a késõbbiek során a szövetkezetek is
állami, helyesebben pártdirektívák szerint mûködtek.
Alsószeliben két szövetkezet is alakult. Az elsõ 1949. június 12-én Virágh
Dezsõ vezetésével – 34 taggal – a már említett Eisler–Szold birtokon. A 34 tag
agrárproletár volt, egyik-másik kisparaszt. A faluban Turján Ondrej vezetésével
277 kisgazda, zömében áttelepült szlovák nemzetiségû alapította meg a szövetkezetet
(ebbõl 41 alsóhatári) 500 hektár szántóterülettel. A két szövetkezet
1951-ben egyesült. A szövetkezet elnökei 1975-ig, amikor is a két Szeli és
Körtvélyes egyesült egy nagy szövetkezetet alkotva, felváltva voltak magyarok
és szlovákok.
A felsõszeli szövetkezet 1949 õszén alakult meg 250 taggal, zömében áttelepült
szlovákok alkották az alapító tagságot.
Nádszegen 1949. május 2-án 63 tag hozta létre a II. típusú szövetkezetet.
A szövetkezetnek egy évvel késõbb már 485 tagja van és 450 hektár földterülete.
1953-ban 120 tag kilépett a szövetkezetbõl, majd 1958-ban Nádszegen is
befejezõdött a kollektivizáció.
Diószegen, Jókán, Nagyfödémesen (1950, 1949, 1949) szintén a magyarországról
áttelepült szlovákok voltak a szövetkezetek alapítói.
Tallóson 1949 augusztusában Pavol Bielik és Ján Hudák vezetésével jött létre
a szövetkezet, Vezekényen 1949. november 30-án. 1953-ban többen kiléptek,
mert az eddig ismeretlen munkaformát, termelési rendet a vagyonosabbak
többsége nehezen fogadta el.
Pereden 1949-ben kb. 200 hektáron jött létre szövetkezet, Farkasdon, Negyeden
és Zsigárdon, valamint Deákin is. Kosúton 1950-ben, Vízkeleten 1951-
ben alakult meg a szövetkezet. 1958-ban mindenütt befejezõdött a kollektivizáció,
s egy-két év elteltével a megalománia jegyében hatalmas mezõgazdasági
egységek alakultak. A Galántai járásban 1989 novembere elõtt 16 mamutszövetkezet,
4 állami gazdaság és több mezõgazdasági jellegû üzem mûködött.
Ezek a következõk voltak:
119