3124. Author: Pukkai László Title: Matyusföld I 03316.pdf ... - MEK

9. Deportálások a Galántai járásból
A csehszlovák kormány 1946. február 19-én a csehországi munkaerõhiányt –
ezt 254 320 fõre becsülték – a szlovákiai magyarokkal akarta megoldani. Az
alábbiakban a szakirodalom, a visszaemlékezések és a levéltári anyag felhasználásával
a deportálásokkal kapcsolatos eseményeket tárjuk az olvasó elé.
A deportálások hivatalos megnevezése munkaerõ-toborzás volt, s a törvények
szerint az ország lakosságának egészét kellett, hogy érintse. Ennek ellenére,
s ez nem szorul külön magyarázatra, a szenvedõ fél elsõsorban a dél-szlovákiai
magyarság volt.
A háború utolsó szakaszában a Galántai járás nem tekinthetõ harci zónának,
inkább a pozsony–brünni hadmûveletek felvonulási területének. Ennek következtében
a deportálások elsõ szakasza, amely közvetlenül a háborús károk eltakarítására
irányult – romeltakarításként is jellemezhetjük – a Galántai járást
csak részben érintette. A járás egyes falvainak krónikája vagy a történetüket feldolgozó
kiadványok csak Nádszeget, Tallóst, Alsó- és Felsõszelit említik, ahonnan
közvetlenül a háború befejezése után közmunkára vitték el a falu
lakosságát. 57
Nádszegen 1945. szeptember 19-én fegyveres összetûzésre került sor
a nagymegyeri helyõrség három, illuminált állapotban lévõ katonája és a békés
gazdasági tevékenységet folytató – kukoricát fosztó – lakosság között. A katonák
fölényes, durva viselkedésének azonban a nádszegiek ellenálltak. Az eredmény
három halott: egy katona és két polgári lakos. Szeptember 22-én a katonaság
bekerítette a falut, és a lakosság egy részét – 422 felnõtt férfit – kényszermunkára
hajtotta: szerencséjükre csak Vágsellyére, a háborúban tönkrement
híd felújítási munkálatait kellett folytatniuk. 58
A tallósi krónika tanúsága szerint 29-30 férfit vittek 1945. szeptember folyamán
Csehországba. Felsõszelibõl 1946 augusztusában rendõri segédlet mellett
25 férfit vittek kényszermunkára Nymburkba és környékére. Az alsószeli falukrónika
szerint 1945 szeptembere és decembere között a falu felnõtt lakosságából
30 személyt vittek el a Benešovi járás Votice nevû községébe. A feladat: segédkezni
az õszi mezõgazdasági betakarítási munkálatokban, leginkább a komlószedésben.
59
Az elmondottaknál súlyosabban érintette a Galántai járás magyar ajkú lakosságát
az 1946. október 19-e és 1947. február 26-a közötti eseménysorozat,
a deportálások második szakasza. A mai Dél-Szlovákia 393 településérõl, melyet
a Szlovák Telepítési Hivatal ún. „betelepítési övezetnek” nyilvánított, 11 568
családot – gazdasági egységet –, azaz 43 546 személyt vittek rendõri felügyelet
mellett csehországi kényszermunkára. Az említett számból csak 2154 család
szerepelt az önkéntesek listáján, s a hat évesnél fiatalabb gyermekek szá-
59