3124. Author: Pukkai László Title: Matyusföld I 03316.pdf ... - MEK

4. A járás városainak településtörténeti
vázlata
Annak ellenére, hogy munkánk célját nem a járás településtörténeti fejlõdésének
bemutatásában jelöltük meg, a négy város esetében mégis kivételhez folyamodunk.
Erre azért van szükség, hogy az említett városokról szóló monográfiák
áttanulmányozása nélkül is alapvetõ ismereteket szerezhessen róluk az olvasó.
VÁGSELLYE
Az egyik legrégibb – Árpád-kori – településünk. A régészeti leletek szerint már a
neolitikumban lakott terület volt. Szent István uralkodása s az azt követõ évszázadok
alatt nyitrai várbirtok, késõbb a pannonhalmi apátság, a Benedek-rend,
majd 1637–1773 között a jezsuiták birtokát képezte. Ferdinánd 1536-ban
mezõváros – oppidum – rangjára emelte, majd késõbb szabad királyi város lesz.
I. Lipót 1692-ben kelt rendelete kezdetben évi két, majd négy vásárt engedélyezett
a városban. A vásárokon elsõsorban élõjószágot – szarvasmarhát –, de kézmûipari
termékeket (céhtermékeket) is árusítanak. A kézmûvesség kezdetei a
16. századra tehetõk. Egy 1584-bõl származó dokumentumok elsõként a vágsellyei
szabók céhét említik, késõbb fegyvergyártók (kard) is találhatók a városban.
Az 1661-es adatok már hét (szabók, csizmadiák, kovácsok, takácsok, szûcsök,
vargák, nyergesek) céhrõl tesznek említést, majd a zsidók kaptak ugyanebben
a században letelepülési engedélyt, s ez a kereskedelem fellendülését
eredményezi. A város 1850-tõl járási székhely, a szolgabírói hivatalok központja.
Igaz, átmenetileg Vágtornóc is szolgált a járási szolgabírói hivatal központjául.
1872-tõl a városban mûködött a járásbíróság és a telekkönyv. A Csehszlovák
Köztársaság idején szintén járási székhely, majd átmenetileg a Galántai járás
települése, jelenleg újból járási székhely.
Stratégiai szerepe – Semptével együtt átkelõ a Vágon – sok esetben befolyásolta
a város és környéke sorsát. A Vita Bohemica, az 1598–1605 között itt mûködõ
jezsuita kollégium (Pázmány Péter többször is megfordult a városban, ma
a magyar tanítási nyelvû alapiskola viseli a nevét) a város anyagi és nyelvi fejlõdését
is gazdagította, de a „hadak útja” is volt egyúttal. A tatárok IV. Béla királyt
üldözve valószínûleg elpusztították, de megsínylette a 150 éves török uralmat
is annak ellenére, hogy egy ideig náhija (bírósági központ) volt.
A sellyei palánkvár 1665-ben épült, s nemcsak a törökellenes harcokban,
hanem a magyar nemesi szabadságmozgalmakban is fontos szerepet játszott:
Thököly, Bocskai, Bethlen és Rákóczi hadai táboroztak Vágsellyén és környékén.
25