3124. Author: Pukkai László Title: Matyusföld I 03316.pdf ... - MEK

3. A Galántai járás közigazgatásának kialakulása
és módosulása napjainkig
A Galántai járás létrehozása az 1848–1849-es szabadságharc bukásával, az
azt követõ megtorló intézkedésekkel függ össze. Az uralkodó, I. Ferenc József
1849. október 17-én elfogadta az ún. provizóriumot, azaz a közigazgatás ideiglenes
rendezését szolgáló rendeletet, melynek értelmében Haynau, a magyar
országrészek teljhatalmú ura, katonai fõparancsnok 1849. október 24-én kiadott
rendeletével 1850-ben létrehozták a katonai parancsnokok irányítása
alatt álló polgári közigazgatási testületeket, melyek egységei a megyék, illetve
járási szolgabíróságok voltak. Megszûnt az önkormányzati rendszer, hiszen az
említett rendelet szerint a megyék és a járási szolgabíróságok állami hivatalokká
alakultak át.
Az 1853-as definitívum, majd az 1860. október 20-án elfogadott ún. októberi
diploma módosítja a „katonás” közigazgatást. Ezen módosítások eredményeként
alakult meg Pozsony vármegye külsõ járása (Aeusserer Bezirk) Galánta
székhellyel. (Megjegyezhetjük, hogy az akkori járások székhelye nem mindig
egyezett a megnevezéssel. Legtöbbször a szolgabíró lakhelye volt a járási székhely.)
A Magyar Korona országaink 1873-ban megjelent Helységnévtára, amely az
1869-es népszámlálási adatokat tartalmazza, a következõ településeket említi
Pozsony megye külsõ járása címszó alatt: Apaj, Barakony, Deáki, Magyardiószeg,
Németdiószeg, Nagyfödémes, Pusztafödémes, Galánta, Gány, Hegy,
Hidaskürt, Hodi, Kajal, Királyrév, Kossuth, Kismácséd, Nagymácséd, Nádszeg,
Nebojsza, Tótnyárasd, Nyék, Pered, Alsószeli, Felsõszeli, Alsószerdahely, Taksony,
Tallós, Vága, Vezekény, Vízkelet, Zsigárd.
Az általunk vizsgált járás itt hiányzó települései közül Boldogfa, Nagygurab
(Németgurab) és Réte a Szenci járáshoz, Nagyjóka, Kisjóka és Újhelyjóka a Felsõ-Csallóközi
járáshoz, Ábrahám, az azóta Szered városához csatolt Alsó-, Középsõ-
és Felsõcsöpöny, Geszt és Szered a Nagyszombati járáshoz, Borsa, Egyházfa,
Királyfa (a késõbb vele egyesült Apáca- és Papkörmösddel), Jánosháza
és Hegysúr pedig a Pozsonyi járáshoz tartozott. Farkasd, Hosszúfalu, Királyfa,
Negyed, Patta, Vágsellye, Sempte, Szelõce (Magyarsókkal), Sopornya, (az azóta
már Szereddel egyesült) Szeredújváros, Tornóc és Vágvecse pedig a Nyitra megyei
Vágsellyei járáshoz (székhelye Tornóc), Salgocska, Nemeskürt és Pusztakürt
pedig az ugyancsak e megyéhez tartozó Galgóci járáshoz tartozott.
A Községekrõl szóló 1886/XXII. tc. értelmében beszélünk rendezett tanácsú
városról, nagyközségrõl és kisközségrõl – ezek önkormányzattal rendelkeztek.
Azok a települések pedig, melyek a törvény által megszabott feladataikat nem
voltak képesek ellátni – önálló jegyzõt alkalmazni –, kisközségként körjegyzõsé-
13