3124. Author: Pukkai László Title: Matyusföld I 03316.pdf ... - MEK

zottságban 2 magyar nemzetiségû párttag található. A járási pártkonferenciákon
az alapszabályzat értelmében az addigi vezetõk egyharmadát mindig cserélték.
A magyar nemzetiségûek ebbe a kategóriába tartoztak: õk adták a munkásokat
és a nõket (fejõnõket) a pártszervezetbe. Ezek az egyszerû és becsületes
emberek azonban a magyarság érdekeit eleve nem tudták megvédeni, sem érvényesíteni
azokkal szemben, akiknek bérelt helyük volt a pártvezetésben.
A pártapparátus 26 politikai dolgozója közül ketten vallották magukat magyarnak.
A Nemzeti Front egy gyûjtõszervezet volt. A kommunista párt irányítása és
vezetõ szerepének elismerése mellett a Nemzeti Front a formálisan mûködõ további
politikai pártokat, a társadalmi és a tömegszervezeteket egyesítette,
s a demokratikus centralizmus szellemében kidolgozta akciótervét elsõsorban
a nemzeti bizottságokba történõ választások elõtt. A nemzeti bizottságok szerepe
a mai helyi önkormányzatoknak és a polgármesteri hivataloknak felel meg.
Az akkori közigazgatási reformtervezet számolt a magasabb közigazgatási önkormányzatokkal.
Ezeknek a járási és kerületi nemzeti bizottságok feleltek meg.
A Galántai Járási Nemzeti Front plénuma 54 tagú volt, a tagok 58%-a szlovák,
42%-a magyar nemzetiségû volt. A 15 tagú elnökségben 6 magyar nemzetiségû
volt (40%). A járási nemzeti front elnöke szlovák nemzetiségû volt (a kommunista
párt mindenkori vezetõ titkára), a titkára magyar, a két alelnök közül az
egyik magyar, a másik pedig szlovák nemzetiségû.
A Galántai Járási Nemzeti Bizottság plénumának 90 választott képviselõje
közül 30 volt magyar nemzetiségû (33,3%), a tanács 13 tagja körül 2 volt magyar
nemzetiségû (15%). A választott funkcionárusok száma 13 volt, ebbõl 1
volt magyar nemzetiségû. A 14 szakosztályvezetõ körül 1 volt magyar nemzetiségû,
a 154 alkalmazott közül 26 volt magyar nemzetiségû (16,18%).
Amilyen határozott a beszámoló elemzõ, feltáró része, annyira határozatlan,
elodázó jellegû a határozatokat tartalmazó rész.
A határozati rész megemlíti, hogy nemzetiségi téren van még javítanivaló.
Legégetõbb kérdés a II. ciklusú iskolák (középiskolák) kérdése, elsõsorban
a magyar tanítási nyelvû tanonciskoláké. (Ez a mai napig nem oldódott meg.)
A határozat felhívja a hivatalos szervek figyelmét a kétnyelvûség betartására.
Utasítja a Csemadokban és a Matica slovenskában mûködõ párttagokat,
hogy akadályozzanak meg minden szélsõséges jellegû tevékenységet egyik vagy
másik kulturális szervezetben. A járás magyar iskoláiban a szlovák nyelv tanításával
kapcsolatban a határozat hangsúlyozza annak kiemelt, elsõdleges szerepét.
A határozatok értelmében a kommunista párt járási bizottsága a Csemadok
járási bizottságán ún. igazolóbizottságot hozott létre. Elvitte az összes dokumentációt,
s személy szerint eldöntötte, ki lehet tagja a járási vezetõségnek,
s ki nem.
Az igazolóbizottság megállapította, hogy a Csemadoknak 35 alapszervezete
mûködik a járásban 6085 taggal. A 35 tagú vezetõségben 20 kommunista, az
elnökség 17 tagja közül 11 kommunista található. A járási szervezet elnöke és
148