3124. Author: Pukkai László Title: Matyusföld I 03316.pdf ... - MEK

Gyönyör József enyhülésnek nevezte az 1948. május 9-én elfogadott alkotmányt
követõ idõszakot. 16 Szarka László pedig a cseh vezetés nagyvonalúságaként
értékeli az ún. májusi alkotmány megjelenését követõ politikai lépéseket.
Az „enyhülés” azonban korántsem volt folyamatos. 17
Az 1948. július 11-i A-311/16-II/3-1948 számú belügyi megbízotti hirdetmény,
amelyet dr. Okáli belügyi megbízott írt alá, 720 magyarlakta dél-szlovákiai
település nevét változtatta meg.
A csehszlovákiai magyarság helyzetének javulása az 1948. október 21-i
245. számú törvénnyel kezdõdött. Bizonyos kivételekkel ugyan, de a köztársaság
területén maradt magyarság visszakapta állampolgárságát. Beindult a magyar
sajtótermékek, könyvek kiadása, megalakult a Csemadok; s kezdetben
ugyan tagozatos, majd önálló formában beindult a magyar tanítási nyelvû oktatás.
Külön említést érdemel az 1952. június 17-i kormányhatározat, amely lehetõvé
tette, hogy a nemzetiségek egyenjogúsága gyorsabb ütemben valósulhasson
meg. Az anyanyelv használatát azonban semmiféle jogi norma nem szabályozta.
Megoldatlan maradt a helységnevek magyar nyelvû használata is.
Az 1968-as esztendõ a csehszlovákiai magyarság számára nagyon is Janusarcú
volt. Egyrészt az ún. emberarcú szocializmusért, a demokratizálódásért vívott
küzdelmet, harcot jelentette, másrészt pedig a nagyfokú nacionalizmust,
a Matica slovenská dél-szlovákiai aktivizálódását, amelynek céljait a bazini 38-
ak fogalmazták meg. A cél: külön szlovák (a magyarországról áttelepültek) és
külön magyar nemzetiségû falvak létrehozása, a lakosság átköltöztetése, vagyonából
való kiforgatása volt, olyan zengzetes jelszavak mellett, mint: Na Slovensku
po slovensky!, Maïari za Dunaj!
Az ország alaptörvényét, az alkotmányt elõször 1960-ban módosították. Az I.
cikkelye szerint a Csehszlovák Szocialista Köztársaság két egyenjogú testvérnemzetnek,
a csehnek és szlováknak az egységes állama, de az alkotmány 25.
cikkelye alapján az államnak gondoskodni kell a magyar, az ukrán és a lengyel
nemzetiségû polgárok anyanyelvi oktatásának és kulturális fejlõdésének feltételeirõl
és eszközeirõl.
Az 1968. október 27-i nemzetiségi alkotmánytörvény minden hiányossága ellenére
is mérföldkõ a magyar nemzeti kisebbség életében.
A második világháború után a Csehszlovákiához visszakerült magyarság értetlenül
szemlélte és tûrte az õt ért atrocitásokat. S bár az elsõ köztársaság
sem ölelte keblére a nemzeti kisebbségeket, az 1945–1948 közötti idõszak intézkedései,
rendeletei a teljes magyartalanítás jegyében születtek.
Maga Gustáv Husák a következõképpen fogalmazott: „A magyaroknak tudomásul
kell venniük, hogy semmiféle területet nem engedtünk át, s errõl még beszélni
sem fogunk. A szlovák földmûves és munkás, aki évszázadokon át ki volt
szorítva a gazdag déli földekrõl, és fel volt ûzve az északi vidékre, újra meg kell,
hogy kapja az õsi szlovák területeket.” 18
Karel Kaplan cseh történész szerint „a müncheni egyezmény jóvátételi részét
a csehek és a szlovákok nemzetállamának megteremtése képezte, ame-
40