3124. Author: Pukkai László Title: Matyusföld I 03316.pdf ... - MEK

Matica slovenská vezetõit, valamint a járási szervek, elsõsorban a járási pártbizottság
és a járási nemzeti bizottság képviselõit.
Visszatetszõ volt viszont, hogy épp azok a helyi hatalmasságok, akik a „hontalanság”
megszervezõi, kivitelezõi, majd haszonélvezõi voltak, hangsúlyozták
a népek, a nemzetek megbékélésének szükségességét, egy emberbaráti, sõt
emberszeretõ társadalom építését.
Az említett párt- és állami szervek képviselõi a sztálini nemzetiségi politika
szellemében támogatást ígértek a Csemadoknak, és szorgalmazták a megbékélést
a Matica slovenskával. Felsõszeliben a komisszár szlovák–magyar súrlódásokról
beszélt, hangsúlyozva a szlovák és magyar lakosság baráti együttmûködésének
jelentõségét, nem feledkezve meg arról sem – ezt már a járási népmûvelési
központ küldöttje hangsúlyozta –, hogy a magyar lakosságnak el kell sajátítania
a szlovák nyelvet, amely az általuk szervezett tanfolyamon lehetséges.
Az alsóhatári alakuló gyûlésen a járási pártbizottság küldöttje kiemelte, hogy
„a Csemadok nem a sovinizmust, hanem az együttélést hozza”.
Nádszegen a helyi Matica slovenskával történõ együttmûködést – ebben
a színmagyar faluban – hangsúlyozták a Csemadok legfontosabb feladataként,
de így volt ez mind a tizenöt helyen, ahol Csemadok-alapszervezet alakult a járásban.
A felszólalások egyik furcsasága az volt, hogy a kötelességek–jogok viszonyában
csak a páros elsõ tagja került terítékre, a másik furcsasága pedig a magyar
felszólalások lojalitása volt. A lojalitás stratégia volt, melyet a helyesen megválasztott
tevékenység támasztott alá. Ezt különösen hangsúlyozni kell a Csemadok
magyar nemzetiségû bírálói miatt is, akik megkérdõjelezték azokat az értékeket,
melyeket a Csemadok létrehozott az elmúlt több mint ötven év során.
Ugyancsak furcsa volt az a tény is, hogy az alakuló gyûlés tagságát – személyek
szerint – jóvá kellett hagyni a járási népmûvelési intézet vezetõjének, s csak utána
lehetett a jelölést a Csemadok központi vezetéséhez Pozsonyba elküldeni.
Egyelõre csak azt sikerült kiderítenünk, hogy Zsigárdon – elsõként a járásban
– 1949. május 26-án alakult meg 30 taggal a Csemadok alapszervezete,
június 6-án Alsószeliben (a tagok száma 20 vagy több; a jegyzõkönyv nem tartalmazza),
Farkasdon 57 taggal június 26-án és Felsõszeliben november 13-án.
1950. január 28-án 30 taggal Sókszelõcén, február 12-én Hosszúfalun, március
6-án 62 taggal Deákiban, április 2-án Királyrévben 27 taggal, április 9-én
Nádszegen 63 taggal, május 7-én 60 taggal Pereden, július 2-án 30 taggal Alsóhatáron,
július 15-én 41 taggal Galántán, november 26-án 36 taggal
Vízkeleten, december 17-én Tósnyárasdon és 1951. július 10-én 70 taggal Negyeden
alakult meg a Csemadok alapszervezete.
Érdekességként említjük, hogy a 15 alapszervezet vezetõségében csak 10
tanítót találunk, ebbõl három elnököt. Ez azzal magyarázható, hogy az ezzel
kapcsolatos 1. számú körlevél szigorúan ügyel a tagság szociális összetételére,
s miután a Csemadok a dolgozók egyesülete, nem kívánatos a hatalom
szempontjából az értelmiségiek tömörítése. A sors iróniája, hogy az akkoriban
megnyíló magyar iskolák tanítóinak majdnem 90%-a egy-két hónappal az iskola-
124