3124. Author: Pukkai László Title: Matyusföld I 03316.pdf ... - MEK

Dolník Erzsébet kimutatásai szerint az 1993/94-es tanévben a magyar nemzetiségû
óvodáskorú gyerekek 22,85%-a nem magyar nevelési nyelvû óvodába
járt, az 1996/97-es tanévben ez az arány már 23-24% volt. Az alapiskolásokkal
kapcsolatban a szerzõ megjegyzi: 1989/90-ben a magyar tanulók 22-23%-a járt
szlovák iskolába, az 1993/94-es tanévben 20,66%-a.
A középiskolások esetében az arány 1993/94-ben: a magyar nemzetiségû
gimnazisták 20,71%-a (1183) tanul szlovák gimnáziumokban, a szakközépiskolák
esetében ez az arány 36,8% (2420 tanuló); a szakmunkásképzõ iskolákban
52,20% (5932 tanuló).
Dolník Erzsébet szerint az 1993/94-es tanévben a Galántai járás 4448 óvodáskorú
gyermeke közül 1850magyar nemzetiségû. Ebbõl a 24 önálló és 9 közös
igazgatóságú óvoda 56 osztályába 1303 gyermek jár, tehát a magyar gyermekek
70,43%-a (vagyis a magyar gyermekek 29,57%-a szlovák óvodába jár).
A járás 78 alapiskolájából 30 magyar. A 17 563 iskolaköteles gyermek közül
6237 magyar nemzetiségû, 4804 (77,02%) jár magyar tanítási nyelvû alapiskolába,
1433 (22,98%) pedig szlovák tanítási nyelvûbe.
A járási pártbizottság 1969. március 25-i kimutatása szerint a Galántai járás
14 településén csak szlovák tanítási nyelvû iskola mûködik, kettõben (Boldogfa
és Alsóhatár) csak magyar tanítási nyelvû. Öt szlovák többségû és 28 magyar
többségû községben mûködik szlovák és magyar tanítási nyelvû iskola. Két
szlovák többségû községben (Salgocska, Pusztakürt) nincs iskola, tehát az iskolaköteles
gyermekek a szomszéd községek iskoláit látogatják.
A 3276 óvodáskorú gyermek 59,3%-a szlovák nevelési nyelvû, 40,7%-a pedig
magyar nevelési nyelvû óvodába jár. A járásban 44 szlovák, 21 magyar nevelési
nyelvû óvoda mûködik, 7 óvoda pedig közös igazgatású. A törvényben elfogadott
irányszámok miatt több helyen nem lehet sem magyar, sem szlovák nevelési
nyelvû osztályt nyitni. A pártbizottság beszámolója több megoldási lehetõséget
tartalmaz: 1. a közös igazgatású óvodákban meg kell kezdeni a csoportos
oktatást; 2. az illetõ óvodák (a szlovák vagy a magyar) kérjenek kivételt, ha
a gyermekek száma megközelíti az elõírt létszámot, amelynél már osztályt lehet
nyitni; 3. más lehetõségeket is mérlegelni kell.
Problémás falu Alsószeli, ahol közös igazgatású óvoda mûködik, de a helyi
nemzeti bizottság és a szülõk azt szeretnék, ha magyar és szlovák nyelvû óvoda
külön mûködne a faluban. Ez a lehetõség a közeljövõben valósággá válhat,
mert a falu fejlesztési tervében szerepel az új óvoda felépítése. A következõ
problémás falu Kismácséd, ahol a lakosság 57,1%-a magyar nemzetiségû, ám
gyermekeik nem járhatnak magyar óvodába, mivel a gyerekek összlétszáma 36,
ez pedig nem teszi lehetõvé, hogy két osztályt (magyart és szlovákot) nyissanak.
A beszámoló javasolja az óvodában a kétnyelvû oktatást. Rétén a magyar lakosság
részaránya 48,1%. Nincs magyar tanítási nyelvû óvoda, de az alapiskola alsó
tagozata (1–5. osztály) mûködik. Ez nagyon fontos észrevétel, mert a nevelési
intézményeknek egymásra kell épülniük: ha nincs óvoda, tehát utánpótlás,
leépül az alsó tagozatos alapiskola is.