3124. Author: Pukkai László Title: Matyusföld I 03316.pdf ... - MEK

16. A magyar oktatásügy helyzete
a Galántai járásban
A Szlovák Nemzeti Tanács 1944. szeptember 6-án kelt 4. számú rendelete értelmében
a szlovákiai német és magyar nemzetiségek valamennyi típusú és
szintû iskolájában a tanítást be kellett szüntetni. Az Iskolaügyi Megbízotti Hivatal
1945. december 10-én kelt 43.255/II-1945. számú rendelete szerint 1946.
január 16-tól Dél-Szlovákiában is újraindult a tanítás, de szlovák nyelven. Pereden
a 120 gyermek közül 14 volt szlovák nemzetiségû, a többi egy szót sem tudott
szlovákul. Hasonló problémák miatt kesergett a jókai krónika idevágó fejezetében
a pedagógus: csak három tanuló tudott szlovákul. Alsószeliben
a körtvélyesi telepesek szlovákok voltak, a falu gyermekei viszont nem tudtak
szlovákul. A lakosságcsere idején a tanító – egy magyarországi repatriáns – szlovákul
és magyarul szólt a gyermekekhez, ezért feljelentették, s elhelyezték az
iskolából. A kormány 1950. április 4-én kelt 302-14/8-1950.IV/1. számú rendelete
1949 februárjától engedélyezte a magyar tagozatos osztályok mûködését,
megalakulhattak az önálló magyar tanítási nyelvû iskolák.
Az 1919–1938 közötti Csehszlovákia a szlovákiai magyar iskolaügy fejlesztését
elhanyagolta, ezért az számarányában jóval kisebb volt az országos átlagnál.
A magyar nevelési nyelvû óvodák száma még 1936-ban sem lépte túl a harmincat.
A magyar tannyelvû elemi (népi) iskolák száma az 1921/22-es tanévben
727 volt 101 268 tanulóval. Ez a szám 1938-ban a következõképpen alakult:
754 iskola mûködött, tehát több mint 1921-ben, de a tanulók száma már
csak 85 507 volt.
Nemcsak a tanulók, hanem a tanítók száma is csökkenõ tendenciát mutatott.
1921-ben 2162 magyar nemzetiségû tanító volt a magyar iskolákban, tíz
évvel késõbb már csak 1521, ugyanis a magyar iskolák tantestületét fokozatosan
más nemzetiségû tanítókkal egészítették ki.
A magyar iskolaügy leépítése Szlovákiában nem 1945 után kezdõdött. Popély
Gyula szerint a magyar gyerekek 86,6%-a járt az említett iskolákba, a maradék
13,4% vegyes iskolákba, csehszlovák, rutén vagy német tanítási nyelvû iskolába
járt. 133
Gyönyör József 134 az 1937/38-as tanévvel kapcsolatban megjegyzi: Szlovákia
területén 754 önálló népiskola mûködött 1879 osztállyal és 85 507 tanulóval.
Összesen 91 182 magyar nemzetiségû gyermek látogatta a szlovákiai népiskolákat.
Tehát a vegyes iskolákban és más nemzetiségû iskolákban 5675 magyar
gyermek tanult.
A magyar nevelési nyelvû óvodák száma 1921/22-es tanévben 44 volt 2575
gyermekkel, az 1937/38-as tanévben a 24 óvodát 1785 gyermek látogatta.
128