3124. Author: Pukkai László Title: Matyusföld I 03316.pdf ... - MEK

geket alkottak. A polgári közigazgatás idején a közigazgatási egységeket érintõ
rendeleteket általában a jegyzõ kapta, aki a falusi bíróval közösen járt el. Az
alábbiakban a felsorolás is ilyen értelemben történik. Külön a nagyközségek,
majd a körjegyzõséggel bíró községek következnek azokkal a kisközségekkel,
melyek nem rendelkeztek önálló jegyzõséggel.
A Magyar Korona Országainak 1895-ben megjelent Helységnévtára ennek
megfelelõen a járások településeit két csoportra osztotta, az ún. nagyközségekre
és a kisközségekre. A nagyközségekben mûködõ körjegyzõségek feladata volt
a kisközségek állami (például anyakönyvi) képviselete (pl. Királyrév mint kisközség
az alsószeli körjegyzõséghez tartozott, Hodi és Nebojsza a galántai, Nyék a
hidaskürti, Tósnyárasd a kajali, Kismácséd és Németdiószeg a magyardiószegi,
Barakony és Gány kisközség a nagymácsédi, Hegy és Kosút a vízkeleti nagyközség
körjegyzõségéhez). A felsorolt körjegyzõségekkel rendelkezõ nagyközségek
mellett még nagyközségi státussal rendelkezett Deáki, Felsõszeli, Nádszeg,
Nagyfödémes, Pered, Pusztafödémes, Taksony, Tallós, Vágszerdahely, Vága,
Vezekény és Zsigárd. Apaj akkor már a Nagyszombati járáshoz tartozott.
A Vágsellyei járáshoz tartoztak az alábbi nagyközségek: Farkasd, Negyed,
Sempte, Sopornya, Vágsellye – egyúttal körjegyzõi központja volt Vágkirályfa kisközségeknek.
Körjegyzõségek: Magyarsók-Szelõce, Patta, Tornóc-Hosszúfalu,
Vágvecse.
Jóka és Újhelyjóka a Felsõ-Csallóközi járáshoz tartozott. Szered (Alsó-, Középsõ-
és Felsõcsöpönnyel), Ábrahám és Geszt továbbra is a Nagyszombati, míg
Nemeskürt, Pusztakürt és Salgocska a Galgóci, Királyfa, Borsa, Egyházfa,
Hegysúr, Jánosháza (Papkörmösd, Péntek Súr) a Pozsonyi járáshoz, Németgurab,
Réte és Boldogfa pedig a Szenci járáshoz.
A Magyar Korona Országainak 1903-ban megjelent Helységnévtára szerint
a Galántai járáshoz a következõ nagy- és kisközségek tartoztak (a nagyközségek
az utánuk felsorolt kisközségek körjegyzõi feladatait is ellátták): Alsószeli,
Deáki, Felsõszeli, Nádszeg, Nagyfödémes, Pered, Pusztafödémes, Taksony,
Tallós, Vága, Vágszerdahely, Vezekény, Zsigárd, Galánta-Hodi, Nebojsza,
Hidaskürt-Nyék, Kajal-Tósnyárasd, Magyardiószeg-Kismácséd, Németdiószeg,
Nagymácséd-Barakony, Gány, Vízkelet-Hegy, Kosút. Királyrév most már Nádszeghez
tartozott, nem Alsószelihez.
Farkasd, Negyed, Sempte, Sopornya, Patta, Vágvecse, Tornóc-Vághosszúfalu,
Vágsellye-Vágkirályfa, Magyarsók-Szelõce a Vágsellyei járáshoz tartozó községként
szerepelt. Vagyis a községek járásokhoz történt besorolása ugyanaz,
mint az 1895-ös beosztáskor.
A járások és a települések járásonkénti beosztása 1903-tól a Monarchia bukásáig
nem változott, sõt az 1886-ban elfogadott XXI. számú törvénycikk, amely
a megyei törvényhatóságokról szól, 1920 decemberéig életben maradt. Ez többek
között azzal is magyarázható, hogy az újonnan alakult Csehszlovák Köztársaság
csak 1920 decemberében erõsítette meg hatalmát, pozícióit a térségben.
Az 1920. március 22-én kelt 210. számú törvényrendelet, amely az ideiglenes
közigazgatási rendszert foglalta magában, egyelõre csak Szlovákiát érintet-
14