3124. Author: Pukkai László Title: Matyusföld I 03316.pdf ... - MEK

kosból 8245 (16,5%) volt magyar nemzetiségû, a 2000 telepesbirtok közül 677
(9,6%), az 50 holdnál nagyobb 328 ún. maradékbirtokból pedig csupán 16 (4%)
került magyar kézbe.
Természetesen az ún. lefoglalási törvényt fontos végrehajtó rendeletek, törvények
követték, mintegy tökéletesítendõ a módszereket, amelyekkel a kitûzött
cél elérhetõvé vált. Ilyen volt például az ún. Állami Földhivatalról szóló törvény
vagy az 1920. június 30-án kelt 81/1920. számú ún. kiutalási törvény.
Szlovákiában a törvények gyakorlati végrehajására megalakult az ún. Szlovákiai
Települési Szövetkezet (Kolonizaèné družstvo pre Slovensko), melynek elnöke,
Ivan Daxner az intézmény célját a következõkben határozta meg: „Így aztán
egy emberöltõ alatt minden erõszak nélkül el lehet majd szlovákosítani a magyar
falut, és megbízható bástyává változtatni azt az államunk határán.” Úgy is
fogalmazhatunk, hogy a földreformot a csehszlovák állam közbeesõ és végrehajtó
szervezetek felépítésével, valamint ezek segítségével a belsõ kolonizálás
gyakorlati eszközeként érvényesítette.
Tényként könyvelhetjük el, hogy az állam a földreform céljaira lefoglalta mindazokat
a nagybirtokokat, amelyek 150 hektár mezõgazdasági, illetve vegyes mûvelési
területnél nagyobbak voltak. Ezek egy részét államosították, egy részét
a földhivatal vette kezelésbe, a többi részét tulajdoni juttatásként kiosztották.
A telepesfalvak lakossága államilag elõirányzott kedvezményben részesült:
pénzbeni és természetbeni támogatást is kapott. Nagyon elõnyös, harmichárom
évre szóló kedvezõ kamatú hitelben részesültek lakások, gazdasági épületek
építésére. Azt is tényként könyvelhetjük el, hogy a magyarok negyedannyi földhöz
jutottak, mint amennyi a számarányukhoz képest megillette õket.
A Galánati járásban 17 152 kataszteri holdat, a volt Vágsellyei járásban
4777 kataszteri hold mezõgazdasági földterületet osztottak ki a kisajátított területekbõl.
(A Galántai és a Vágsellyei járás alatt ebben az esetben és a munka
folyamán késõbb is az 1960-as közigazgatási törvény elõtti területi felosztásra
goldolunk. Az 1960–1996 közötti években pedig az 1960-as közigazgatási
törvény által létrehozott nagy járásra.) A földreform során 15 telepes család került
Tornócra, 1926-ban 12 morva és szlovák telepes kapott földbirtokot és építési
kedvezményeket a Galánta melletti ónyi pusztán. A hodi Esterházy nagybirtokot
a földreform során özv. Maïariè Vera cseh birtokos és gyáros vette meg.
Nagyfödémesen 2080 magyar hold szántót és 500 magyar hold erdõt osztottak
ki a telepesek között (Nová Osada). Nebojszán a földreform során a kastély melletti
parkot Salczer szeredi állatorvos vásárolta meg, aki a régi park helyén kertészetet
rendezett be. A gyümölcsös még ma is megvan, ám eléggé elhanyagolt
állapotban.
Tallóson a földreform következtében a csehszlovák hatóságok a község kataszteréhez
tartozó Úrföld pusztát (1200 kat. hold mezõgazdasági terület) Jugoszláviából
visszatért telepesek között osztották ki. Taksonyban 1921-ben 546
kat. hold szántót 45 Trencsén megyei szlováknak, 1924–1927 között pedig 195
kat. hold szántóterületet Jugoszláviából érkezett telepeseknek mértek ki.
35