3124. Author: Pukkai László Title: Matyusföld I 03316.pdf ... - MEK

mezõgazdasági gépeket, amelyeket a konfiskáció értelmében a magyar nemzetiségû
parasztoktól koboztak el. 49
A kitûzött célok megvalósítása nem volt olyan egyszerû. Többek között az
egységes nemzetállamról szóló propaganda is sok félreértésre adott okot. Ezt
bizonyítja az a sztrájk is, amelyet 1947. június 6-án a szeredi Frankovka megközelítõleg
200 alkalmazottja szervezett azzal a céllal, hogy államosítsák az üzemet.
Másrészt a rendõri jelentések is arról tanúskodnak, hogy a járásban a gazdasági
helyzet fokozatosan romlott, s nemcsak az 1947-es nagy szárazság és
az 1947. július 8-i jégverés és vihar következtében 50 , hanem inkább azért, mert
a szántóterületek nagy része az áttelepítések következtében megmûveletlen
maradt, s „az ide települt szlovákok nem kapcsolódtak be a munkafolyamatba,
ezek állandóan azon törik a fejüket (spekulálnak), milyen üzleteket bonyolíthatnának
le, nyilván nem reguláris üzletekrõl lévén szó, naponta az utcákon gyülekeznek,
ahol állandóan vitatkoznak, bírálják a Telepítési Hivatalt meg másokat,
hogy velük nem törõdnek. Az is megállapítást nyert, noha az áttelepültek tudnak
szlovákul, mégis magyarul beszélnek. A hétköznapokon is a házaik elõtt lévõ
padokon ülnek, s ez a magatartás az itt élõ magyarokra nem volt jellemzõ.” 51
Az idézett jelentésekbõl tudjuk, hogy egyes kereskedelmi cikkekbõl hiányos
volt az ellátás, a déli területekre települt szlovákok nem kapták meg idõben
a gabonafélékbõl kiutalt juttatásaikat, a belsõ telepesek rovására késett a földreform
is.
Az 1948-ból származó jelentések is több hiányosságra utalnak. Többek között
a már említett ún. belsõ telepesek elégedetlenkedtek pl. Deákiban, hogy
aránytalan a földosztás a külsõ és belsõ telepesek viszonylatában; veszélyben
van az ún. kétéves terv teljesítése, mert az áttelepítésre kijelölt lakosság tétlenkedik,
azaz nem dolgozik, a többiek szintén bizonytalanok, hogy itt maradnak-e.
Egyedüli biztató jel, hogy Farkasdon, Negyeden, Deákiban, Pereden és Zsigárdon
a Magyarországról áttelepült szlovákok ún. népi szövetkezetek létrehozásán
munkálkodnak. 52
Megjegyezhetjük, hogy az egyes üzemek vagy vállalatok kisajátítására több
fokozat is létezett. Ennek illusztrálására a járás legnagyobb gazdasági egységének,
a Hanza Szövetkezeti Áruközpontjának az esetét említhetjük. 53
A még Kassán 1945. április 12-én hozott rendelet értelmében a Hanza Szövetkezeti
Áruközpontot ideiglenesen nemzeti gondnokság alá helyezték, végül
1950-re befejezõdött a teljes vagyonelkobzás oly módon, hogy az új tulajdonosoknak
adták át a vállalatot.
A magánvállalkozók esetében is hasonló sorsra jutottak a gazdasági egységek.
Például az alsószeli Szabó Gyula húsfeldolgozó üzemét a Galántai Járási
Nemzeti Bizottság 1946. augusztus 1-jén kelt 59/13.672/46. számú rendelete
alapján konfiskálták, és a Nemzeti Újjáépítési Alap 4373/I-1948. számú rendelete
értelmében nemzeti gondnokság alá helyezték. Nemzeti gondnoknak egy
bizonyos Ondrej Nikolajt (született 1922. április 5-én Libetbányán, helyi illetõségû,
részt vett a nemzeti ellenállásban) nevezték ki.
54