3124. Author: Pukkai László Title: Matyusföld I 03316.pdf ... - MEK

A táblázat második oszlopa a magyar nyelvû oktatás (1949. február utáni) megkezdésének
évét, a tanulók, az osztályok, a pedagógusok számát tartalmazza.
Sajnos többszöri erõfeszítések ellenére sem sikerült minden adatot megszereznünk,
ezért a táblázat nélkülöz bizonyos szintû összegzést, s ennek hiányában
következtetéseink sem lehetnek optimálisak. Mindenesetre leszögezhetjük,
hogy 1949. február 1-je és 1951. szeptember 1-je között a járás minden magyarlakta
falujában, ahol 1933-ban mûködött magyar iskola (mûködtek magyar
iskolák), beindult a magyar tanítási nyelvû képzés 1950-ig tagozatos formában,
majd a már idézett kormányrendelet értelmében önálló magyar tanítási nyelvû
iskolák alakultak.
A táblázat további adatai: tanulók, osztályok és pedagógusok száma a megjelölt
tanévben bizonyító erejûek. Az 1969/70-es tanévben volt viszonylag magasabb
a tanulók, az osztályok száma a járás magyar tannyelvû iskoláiban.
A konszolidáció évei kimondottan negatívan hatottak a szlovákiai magyar oktatási
rendszerre. A hatalom elõrukkolt az ún. alternatív oktatás több változatával,
valamint a körzetesítéssel is, ez utóbbi természetesen a szlovák tanítási nyelvû
iskolákra nem vonatkozott. Annál inkább veszélyeztette viszont nemcsak
a magyar tanítási nyelvû iskolák, hanem a szlovákiai magyarság létét is.
A galántai és a vágsellyei magyar tanítási nyelvû iskola tanulóinak létszámnövekedése
nem olyan ütemû, mint a falusi iskoláink leépülése. Ez nem mindig magyarázható
a demográfiai fejlõdéssel, habár a két várost kivéve Diószeg,
Farkasd, Negyed, Nagyfödémes stb. tanulóinak száma is ugrásszerûen csökkent.
Ezzel ellentétben növekszik a szlovák tanítási nyelvû iskolákat látogató
magyar nemzetiségû diákok száma.
Itt országos adatokkal támasztjuk alá az 50. táblázatot. Az adatokat László
Béla 136 , Dolník Erzsébet 137 és Soòa Gabrzdilová, Mária Homišinová 138 munkáiból
vettük.
A szlovák szerzõpáros – S. Gabrzdilová és M. Homišinová – az iskolák körzetesítésével
(integrációjával) kapcsolatban megjegyzi: az 1970/71-es tanévben
3299 szlovák tanítási nyelvû alapiskola mûködött Szlovákiában, 1990-ben
már csak 2082, ami 36%-os csökkenést jelent. A magyar iskolák százalékarányos
csökkenése 47,6%-os, ugyanis az 1970/71-es tanévben 490 magyar tanítási
nyelvû alapiskola mûködött, húsz év elteltével számuk 257-re apadt. A szerzõpáros
szerint ez „óriási veszteség a helyi kultúra számára”.
László Béla véleménye szerint az ún. alternatív oktatás kezdetei 1954. október
29-re vezethetõ vissza, ugyanis az SZLKP KB Elnöksége ekkor adta feladatul
az Oktatási Megbízotti Hivatalnak, hogy ha szükséges, vezessék be a magyar
tanítási nyelvû iskolákban egy-két tantárgy szlovák nyelvû oktatását. Majd 1978-
ban megszületett a javaslat, mely szerint az iskolák 5. osztályától kezdve a magyar
irodalom és nyelvtan, a történelem és a földrajz tantárgyon kívül a többi
tantárgyat szlovákul kellene tanítani. A következõ változat 1983-ból származott:
a minisztérium engedélyezi egyes tantárgyak szlovákul történõ oktatását iskoláinkban,
ha a szülõk azt igénylik.
132