3124. Author: Pukkai László Title: Matyusföld I 03316.pdf ... - MEK

könyvtár létesítése és egy gyönyörû emlékmû állítása Kodály Zoltánnak. (A késõbbiekben
a kollégiumon kívül a többi követelés megvalósult.)
A diószegiek követelték a település eredeti nevének visszaállítását
(Sládkovièovo helyett Diószeg), illetve azt, hogy a komáromi székhelyû Magyar
Területi Színház épületet kapjon.
A kismácsédiak állásfoglalása Pozsonyban a Magyar Kultúra Háza megszervezésére
irányult, valamint a magyar tagozat létrehozására a nyitrai Pedagógiai
Karon és az ugyancsak nyitrai Mezõgazdasági Fõiskolán.
Az itt nem említett alapszervezetek állásfoglalása vagy elkallódott – ez nem
valószínû –, vagy csak gyûléseket tartottak, de állásfoglalást nem írtak. Egyébként
az állásfoglalásokat elküldõ szervezetek közül elenyészõ – kettõ – azok
száma, akik aláírásokkal igazolták döntéseiket.
Nem gondoljuk, hogy ez a tény magyarázatra szorulna. A felszabadult légkör
nem feledtette a szlovákiai magyarság kálváriáját, megbélyegzését, több évtizedes
hátrányos helyzetét.
A Csemadok alapszervezeteinek aktivizálódása „termékenyítõleg hatott” a
vegyes lakosságú falvakban a Matica slovenská egyesületeinek a felújítására,
tevékenységük aktivizálódására. A dél-szlovákiai magyarság nagyon csodálkozott
ezen az igyekezeten, hiszen a politikai, állami, kulturális intézményben biztosított
volt a szlovák elem vezetõ szerepe – a Csemadok állásfoglalásai éppen
az arányos képviseletet szorgalmazták –, de sem az állásfoglalásokon, sem
egyéb tárgyalásokon elmarasztaló, megalakulásukat akadályozó törekvések
nem fogalmazódtak meg.
Pedig majdnem huszonöt év távlatából visszapillantva az eseményekre megállapíthatjuk,
hogy a járásbeli szélsõséges megnyilvánulások közvetve vagy közvetlenül
a Matica-tagság nevéhez fûzõdtek.
Ha mindet nem is, de egy-két érdekességet azért megemlíthetünk 1968-ból
örök mementóul, már csak azért is, mert az 1989-es rendszerváltást követõ
idõszakban a „történelem megismételte” önmagát.
Alsószeliben a második tömeggyûlésre sietõ magyar nemzetiségû lakosság
lábai elé egy áttelepült családból származó fiatalember füstbombát dobott. Az
ügybõl atrocitások nem származtak, mert a nagygyûlés hangulata pozitív irányba
terelte a résztvevõket.
Sokkal negatívabban hatott a járás magyarságára, hogy például a Matica slovenská
járási alelnöke több társával, köztük evangélikus lelkészekkel Prágában
járt a köztársasági elnöknél, elõadva kérelmüket: ha a csehszlovák kormány a
nemzetközi közvéleménytõl tartva nem tudja Magyarországra telepíteni a járás
területén élõ magyarokat, akkor az elnök gyakoroljon hatást a kormányra, melynek
eredményeként a járásban összeköltözések útján tiszta szlovák és tiszta
magyar nemzetiségû falvakat hoznának létre (pl. Deákiból Taksonyba, Alsószelibõl
Felsõszelibe költözne egyik vagy másik nemzetiség stb.). A magyarság számára
az volt a kellemetlen, hogy a szomszédos falvak szlovák lakosai szinte
nyíltan keresték a számukra megfelelõ családi házakat.
150