3124. Author: Pukkai László Title: Matyusföld I 03316.pdf ... - MEK
3124. Author: Pukkai László Title: Matyusföld I 03316.pdf ... - MEK
3124. Author: Pukkai László Title: Matyusföld I 03316.pdf ... - MEK
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
málására és a Kassai Kormányprogramra vonatkoztak. Akkorra ugyanis a Csemadok<br />
Galántai Járási Bizottságának összetétele alaposan megváltozott, természetesen<br />
politikai nyomásra. A párt durván és gátlástalanul beavatkozott<br />
a társadalmi szervezet életébe.<br />
A kommunista párt járási bizottsága a Csemadok járási bizottságának Állásfoglalására<br />
reagálva aggódását fejezte ki, vajon az Állásfoglalás nem okoz-e<br />
majd feszültséget a járás területén élõ szlovák és magyar nép között. Véleményük<br />
szerint a követeléskomplexum egy része elfogadható, más részével kapcsolatban<br />
bizonyos kétségek merültek fel elsõsorban a szlovák nemzetiségû lakosság<br />
(értsd a CSKP szlovák nemzetiségû tagjai) részérõl.<br />
A járási pártbizottság 1968. április 12-i állásfoglalásának 11 pontja az említettek<br />
ellenére is egy széles körû felmérést eredményezett, amely törvényszerûen<br />
alátámasztotta a járás magyarságának jogos követeléseit.<br />
A Csemadok Állásfoglalása nyomán két feltáró jellegû anyag született. Az<br />
egyik anyagot a pártbizottság utasítására a Járási Statisztikai Hivatal készítette<br />
és adta ki „Štatistická roèenka Galanta 1968” címmel. Megjegyezzük, hogy nagyon<br />
alapos elemzésrõl van szó, amely a késõbbiekben is alapul szolgálhat a járás<br />
nemzetiségi problémáinak elemzéséhez.<br />
A második anyag az a beszámoló, melyet a járási pártbizottság ideológia titkára<br />
terjesztett 1969. október 24-én az Elnökség elé (Szigorúan titkos!), a Járási<br />
Statisztikai Hivatal adataira támaszkodik, de tartalmazza a megoldás lehetõségeit<br />
is. Mi most a továbbiakban ezzel az anyaggal foglalkozunk, a Statisztikai<br />
Hivatal Évkönyvét mintegy kiegészítõként véve figyelembe.<br />
Az elõterjesztett beszámoló szerint a járásban 58 kis-, közép- és nagyüzem<br />
mûködik, melyek 27 147 munkást alkalmaznak. Ebbõl a mezõgazdasági üzemekben<br />
(ún. állami gazdaságokban) és az iskolagazdaságokban 3960 munkás<br />
dolgozik. A járáson kívül 10 000 munkás jut megélhetéshez. Tehát a munkások<br />
száma 37 147. Az egységes földmûves-szövetkezetben dolgozók száma 12 418,<br />
tanoncviszonyban és középiskolai tanulóviszonyban 4500-an vannak, az adminisztratív<br />
alkalmazottak, a pedagógusok és az egészségügyben dolgozók száma<br />
5369. Az alapiskolát a 15 éves ifjúság körébõl 2633-an hagyják el, és ezekhez<br />
kell számítanunk a testi fogyatékosokat is. Ez az jelenti, hogy a 126 972 fõt<br />
számláló járási összlakosság 56%-át (72 802) a produktív, munkaképes lakosság<br />
képezi. Ebbõl a magyar nemzetiségûek száma 32 401. Ez azt jelenti<br />
– mondja a beszámoló –, hogy 6378 ember, elsõsorban nõ vár új munkalehetõségre.<br />
Érdekes a megfogalmazás, mert csak sejtjük, hogy ez a 6378 ember magyar<br />
nemzetiségû.<br />
A beszámoló 2. számú melléklete vonzáskörzetekre osztja a járást. Az elsõ<br />
körzet (Galánta központtal) 23 üzemet tüntet fel 8750 alkalmazottal, ezek tizennégy,<br />
fõként magyarok által lakott községbõl járnak ide dolgozni (a dolgozók<br />
37,2%-a szlovák, 62,3%-a magyar nemzetiségû). A járási központba 2748 alkalmazott<br />
utazik munka után, a többi városbeli.<br />
A következõ körzet Vágsellye. Tíz üzemébe tizenegy településrõl járnak be<br />
dolgozni. A körzet lakosságának 42,3%-a szlovák, 57,2%-a magyar nemzetisé-<br />
146