3124. Author: Pukkai László Title: Matyusföld I 03316.pdf ... - MEK

a nádszegi Erdélyi Ignácot, Istvánt és Ferencet jelentették fel. Ennek ellenére a
galántai járási népbíróságon a nemzetiségi helyzet jó és békés. A magyarok várják
a kitelepítést, az állammal szemben lojálisan viselkednek.” 23
Érdekesek ezek a jelentések elsõsorban a bennük rejlõ, enyhén szólva is ellentmondásos
megállapítások miatt. Vagy talán a hivatalos szervek jelentéktelenebbnek
tüntetik fel a helyzetet, mint volt, vagy tényleg ilyen volt?
A taksonyi kormánybiztos 24 1947. február 28-án keltezett jelentésében kitûnõ
keresztmetszetét adta egy település mindennapi helyzetének. Mindent, ami
csak az adott korra jellemzõ, megtalálhatunk benne. A kormánybiztos jelentésében
büszkén állapította meg, hogy Taksony községben a Demokrata Párt tagjai
csakis szlovák nemzetiségû polgárok, ugyanez a helyzet a helyi kommunista és
szociáldemokrata pártban is. Sajnálatosnak tartja azonban, hogy e pártok azon
tagjai, akik a magyar megszállás alatt magyar nemzetiségûekké váltak, s most
visszatértek az anyanemzethez (a szlovákhoz), nemcsak otthon, hanem nyilvános
helyen is csaknem kizárólag magyarul beszélnek. A kormánybiztos a továbbiakban
a magyarországi propagandára neheztel, amely szerint nem lesz kitelepítés,
mert a délvidék újból visszakerül Magyarországhoz. Egyetlen pozitívuma
ennek a propagandának, hogy hatására a magyarok közül többen bevetették
a földjeiket, majd hozzáteszi: már akik felültek ennek a szándékosságnak.
A jelentés szerint a felelõs intézmények nem szervezték megfontoltan és körültekintõen
sem a reemigrációt, sem a belsõ telepítéseket. Leginkább a telepítettek
szociális szerkezete nem felelt meg az elképzeléseknek. Sok a parasztcsere,
kevés az iparos és a kereskedõ, így számuk nem fedi a kitelepítettekét,
ezért közellátási problémákkal kell számolni, sõt ennek jelei már most is mutatkoznak.
A helyzetet még súlyosbítja, hogy a kolonizáció következtében sok aszociális,
erköcsileg és politikailag megbízhatatlan elem került a határvidékre
(értsd: a magyaroktól megtisztított Dél-Szlovákiába), s nem biztos, hogy az állampolitika
végsõ célja szempontjából ez elõnyös vagy stabilizáló tényezõ lenne.
A kormánybiztos azon morfondírozott, hogyan lehetne megakadályozni a „kitelepítésre
szánt” magyarságot abban, hogy eladja hús- és haszonállatait. Ez
késõbb az ellátásban és a földmûvelésben is problémát okozhat, akárcsak az
a tény is, hogy Taksonyból 416 mezõgazdasági munkást vittek ki a cseh határvidékre,
és helyükre csak 150 kolonistát – telepest – hoztak. E telepesek közül
12 családot Müller Adolf pallóci birtokán telepítettek le, miután a szeszgyárat
szövetkezetesítették.
Felemásra sikeredtek a május elsejei és gyõzelmi ünnepségsorozatok is –
folytatódik a jelentés. Hodiban Ján Jeleò iskolaigazgató tartott ünnepi beszédet,
Tallóson csak a kisszámú szlovákságnak tartottak megemlékezést. Alsószeliben
a középületek és a szlovák nemzetiségû lakosok házai nemzeti színû zászlókkal
voltak díszítve, és az ünnepséget május 4-én tartották a helyi állami nemzeti
iskolában, amelyet Štefánikról neveztek el (a volt evangélikus iskola). Nádszegen,
Királyrévben nem voltak ünnepségek, mivel színtiszta magyar községekrõl
volt szó. Nagyfödémesen és Hidaskürtön ebben az idõben kézbesítették ki
42