Letöltöm - ME.dok 2012/2

ME.DIÁRIUM
mil lió ci ga ret tá val ha lad ták meg az ere de ti ter vet, a kor ban jól is mert márkák
ból (Mărăşeşti, Carpaţi, Naţionale, Select, Specialitate, Vir gi nia). 21
Az ipar fejlődésének gyors üte me, a termelőerők ará nyos el he lye zé sének
to váb bi ered mé nyei újabb és újabb gyen gén fej lett vi dé ke ket kap csol tak
be a kor sze rű ipar áram kö ré be, em be rek ez re it, tí zez re it juttatva jobb kere
set hez, ci vi li zál tabb élet kö rül mé nyek hez a nagy mé re tű la kás épít ke zé sek,
tár sa dal mi és kul tu rá lis lé te sít mé nyek so ka so dá sa ál tal – szólt a hi va ta los
pro pa gan da. 22
„Me gyénk ben je len leg 41 ipar gaz da sá gi egy ség ter mel (amelyből 30 köztár
sa sá gi ér de kelt sé gű) az 1965-ös 27-tel szem ben, és 1969–1984 kö zött kö zel
60 000 új mun ka hely lé te sült. A me gye ál ló alap ja i nak az ér té ke ma már megha
lad ja a 22 mil li árd lejt, és ebből több mint 18 mil li árd nyi ér ték az ipar ban
van.” 23
A szentegyházi vas gyár szá má ra ép pen ez az időszak je len tet te a fénykort,
hi szen Nicolae Ceauşescu pártfőtitkár lá to ga tá sa 1970–1971-ben nagymér
té kű üzem fej lesz tést vont ma ga után. Dú sí tó és zsu go rí tó ál lo más in dult
be, új hőközpontot ad tak át, a kör nyék re is kiter je dő víz el lá tó rend szert lé tesí
tet tek, és kor sze rű szer szám gé pek kel lát ták el a gyár egyes rész le ge it. Egy
új fa széntá ro ló épü le tet is át ad tak, amely na gyobb mennyi sé gű szén rak táro
zá sát tette lehetővé. 24
Sta tisz ti kai ada tok sze rint a vá rosban 1980-ig több mint száz szo rosra
nö ve ked tek a be ru há zá sok 1950-hez vi szo nyít va, az ál ló ala pok 46-szor
na gyob bak let tek, a szür ke vaster me lés több mint hét sze res nö ve ke dést ért
el. 25 Elsősorban szür ke va sat, hen ger műal kat ré sze ket, acél mű -al kat ré sze ket,
elekt ro tech ni kai és cse re al kat ré sze ket ál lí tot tak elő. A Va si pa ri Vál la la tot a
szo ci a lis ta mun ka ver seny 1980-as évi or szá gos sza ka szán a Mun ka ér demrend
har ma dik fo ko za tá val tün tet ték ki. Az ipar ág ke re té ben 1975-ben az
első he lye zést kap ta meg, amely a Mun ka ér dem rend első fo ko za tát je len tette,
és ame lyet Fa ze kas Mi hály az RKP Köz pon ti Bi zott ság és az Ál lam ta nács
tag ja adott át. 26 1982-ben is mét első, 1985-ben pedig má so dik he lye zést ért
el.
A hivatalos propaganda és a sokszor megbízhatatlan adatok mellett a
hetvenes évek országos szinten gazdasági fellendülést hozott, és ha figyelembe
vesszük Hargita megye ipari létesítményeinek alakulását, akkor szintén
ebben az időszakban történt a legtöbb beruházás.
Berend T. Iván a következőképpen jel le mez te ezt az időszakot: „A hatva
nas évektől jó val ered mé nye sebb mód sze rek kel for dul tak a gaz da ság moder
ni zá ló dá sá hoz, a fo gyasz tás nö ve lé sé hez és az élet vi szo nyok ál ta lá nos
ja ví tá sá hoz, va gyis a rend szer kon szo li dá lás hoz és le gi ti má lá sá hoz”. 27 Ezt
a re form po li ti kát a fel vi lá go sult ab szo lu tiz mus hoz ha son lí tot ta, amely ben
vas ma rok kal tö re ked tek a mo der ni zá ci ós ter vek meg va ló sí tá sá ra, és amely
paternalisztikus mó don en ge dé lye zett töb bet a la kos ság nak. Ez még nem
je len tett el sza ka dást Moszk vá tól, hi szen min den ün nep sé gen, össze jö ve telen
folyamatosan han goz tat ták a Szov jet unió elsőbbségét a szo ci a liz mus
győzel mé ért ví vott harc ban. 28
A különutas po li ti ka első jelentős megnyilvánulásai 1964-ben fo gal mazód
nak meg, amely nek oka a KGST-or szá gok két év vel azelőtt meg hir de tett
99