Letöltöm - ME.dok 2012/2
Letöltöm - ME.dok 2012/2
Letöltöm - ME.dok 2012/2
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
<strong>ME</strong>.<strong>dok</strong> • 2011/4<br />
12<br />
ság fedezhető fel. Az első években a romániai sajtó – legalábbis strukturális<br />
szinten - nem tudott megszabadulni a bükkfanyelv által létrehozott<br />
logokráciától, illetve a mobilizálás, prozelitizmus és meggyőzés tendenciáitól.<br />
17 A sajtóstílus számos jellegzetessége ugyanakkor abból ered, hogy az<br />
újságírók folyamatosan éberen akarják tartani az olvasók lankadó figyelmét,<br />
és ezért a meglepetés erejével ható elemeket akarnak közvetíteni. Mivel<br />
azonban az újdonság nem minden esetben rejlik a tartalomban, ennek hatását<br />
nyelvezeti innovációkkal helyettesítik. Az 1989 utáni sajtóstílust a beszélt<br />
nyelvből átvett szerkezetek, valamint az idegen szavak elterjedése jellemzi.<br />
18<br />
Az információéhséggel párhuzamosan a rendszerváltás utáni romániai<br />
társadalomban érezhető volt egyfajta félelem az információk megszerzésével<br />
szemben, amely az előző időszak titkosítási kultuszával magyarázható.<br />
Ennek eredményeként honosulhatott meg a rémhírek és ellenőrizetlen<br />
információk terjesztésének módszere, amely a kommunista korszak információszerzési<br />
mechanizmusainak újraélesztése volt, és tulajdonképpen a<br />
mai napig meghatározza a nyilvánosság szerkezetét. A létrejött nyilvánossági<br />
struktúrában az ellenőrizetlen, rejtett, véletlenül feltáruló, titkosnak<br />
szánt híreszteléseknek nagyobb értéket és hitelességet tulajdonítottak, mint<br />
a nyíltan kihirdetett és vállalt információknak.<br />
Az újságírók különféle társadalmi, gazdasági és politikai kötődése<br />
ugyanakkor számos tabutéma megjelenését idézte elő. A tabutémák és a befolyások<br />
közötti szoros összefüggés elvezethet a strukturális öncenzúra jelenségéhez,<br />
amely azzal magyarázható, hogy a szakmai hierarchiában elfoglalt<br />
hely valamilyen módon képtelenné teszi az újságírót arra, hogy a lapban<br />
olyan témákat jelenítsen meg, amelyek pozícióját és az ehhez kapcsolódó érdekeit<br />
sértenék. 19 Ezért a felülről, intézményesen – általában a politikai és<br />
gazdasági szféra által – kialakított tabusítás folyamata mellett maguk az újságírók<br />
is részt vettek a tabuképzésben.<br />
A romániai sajtó tulajdonképpen a mai napig sem tudott megszabadulni<br />
az átmenet éveiben kialakult két negatív jellemvonásától: a propagandára<br />
való hajlamtól és az exhibicionizmustól. Az első a sajátosan és egyoldalúan<br />
értelmezett politikai marketing alkalmazásával különféle magánérdekeket<br />
tart szem előtt, és ennek függvényében gyártja le az pozitív hatású üzenetet.<br />
A módszer annál is hatásosabb, mivel az óriási mennyiségű információ<br />
miatt az emberek nem képesek megbirkózni a rájuk ömlő adatfolyammal,<br />
és igénylik az egyszerűsítő eligazítást. A propaganda tehát nem a hamisított<br />
adatokkal dolgozik elsősorban, hanem ezeknek a szelekciójával és értelmezésével.<br />
Az exhibicionizmus másfelől a társadalmi-politikai visszásságok<br />
és kóros jelenségek válogatás nélküli, felnagyított és kizárólagos bemutatására<br />
törekszik, ami ugyanolyan mértékben, de ellenkező előjellel torzítja<br />
a valóságot. A két jelenség valójában az objektivitás <strong>dok</strong>trína felszámolásához<br />
vezet: mivel az igazság nem létezhet megtapintható formában, az érvényesüléshez<br />
a minél ügyesebben alakított kommunikáció segíthet hozzá.
Change language