Letöltöm - ME.dok 2012/2

ME.dok • 2011/4
100
gaz da sá gi sze re pe i nek el osz tá sa volt. A ro mán vezetőség ezt tel jes mér ték ben
el uta sí tot ta, til ta koz va az el len, hogy egy szo ci a lis ta ál lam be le avat koz zon
egy má sik test vér ál lam bel po li ti ká já ba. Egy ér tel mű vé tet ték, hogy a kö zös
ér de kek ma ga sabb ren dű sé gé re hi vat koz va sem tűr nek el sem mi lyen be avatko
zást bel ügye ik be. Ezek a ki je len té sek egy sa já tos hely ze tet te rem tet tek, hiszen
a Var sói Szerződés és a KGST egyik tag ál la ma nyil vá no san sza kí tott az
ér vény ben lévőnek, sért he tet len nek hitt sza bá lyok kal. „Ro má nia ki lé pett a
Szov jet unió ár nyé ká ból”. 29
A túl ter helt gaz da ság
A het ve nes évek ipa ri be ru há zá sa i nak si ke rei a nyolc va nas évek ben
meg tor pan tak, ez egy részt az új gaz da ság po li ti ká nak, más részt vi szont az
energiatermelő és mező gaz dasági szek tor hát tér be szo ru lá sá nak tudható be.
Az ag rár gaz da ság er re az időszakra el vesz tet te ko ráb bi jelentőségét, mi vel az
erőltetett ipa ro sí tás kö vet kez té ben alul fi nan szí ro zot tá vált. 30 Ezt bi zo nyít ja,
hogy az 1970–1975-ös tervidőszakban a mezőgaz da ságban dol go zók szá ma
egy mil li ó val csök kent. Ez a la kos ság tól ha tal mas erőfeszítéseket kö ve telt,
hi szen le kel lett mon da ni uk az alapvető szük ség le ti cikkekről is.
Hunya Gá bor elem zé sei ki mu tat ták, hogy a ke let-eu ró pai or szá gok közül
Ro má ni á ban in dult meg a legkésőbb a munkaerő-felszívó ipa ro sí tás,
és igen gyor san zaj lott le. 31 A ro mán be ru há zá si po li ti ka a termelőágazatokat
ré sze sí tet te előnyben. A hat va nas évek ben a kohászat ra és a vegy ipar ra
kon cent rált, a het ve nes évektől pe dig a gép ipar ra. 32 Így a nyolc va nas évek re
le ma radt az elekt ro mos ener gia-, élel mi szer- és a fűtőanyag-termelés. Nö veke
dett a gép ex port, vi szont – főleg a ha zai pi ac ra gyár tott ház tar tá si gé pek
– ala csony szín vo na lú ak vol tak. A mo der ni zá ci ós po li ti ká ban egy re inkább
hát térbe szo rult az inf rast ruk tú ra és a lakos sá gi szol gál ta tá sok fej lesz té se.
Szám ta lan pa nasz le ve let ol vas ha tunk a he lyi saj tó ban az el rom lott készülékekről,
a hi bás tarto zé kok ról, a ja ví tó mű he lyek sikertelenségeiről.
„A rész let re vá sár lás jo gát bi zo nyí tó ok irat tal a zse bem ben, s a csa lád
két nőtagjának a kí sé re té ben lép tem be a vil la mos sá gi szak üz let be. A kifüg
gesz tett ár táb lá zat ada ta it össze vet ve a pul ton és a pol co kon lát ha tó tévé
ké szü lé kek kel meg egyez tünk ab ban, hogy az OPE RA-tí pu sú lesz a legmegfelelőbb.
Az ud va ri as el adó azon nal be is kap csolt egy ilyen ké szü lé ket.
Ma ga sem volt meg elé ged ve a mű kö dé sé vel, egy má si kat he lye zett üzem ben.
Ez sem fe lelt meg a kö ve tel mé nyek nek, sor ke rült hát a har ma dik ké szü lék
be kap cso lá sá ra. Az meg sem muk kant. Állt még vagy 2–3 OPE RA-tí pu sú
ké szü lék a pol co kon, de azok ról már az el adó is tud ta, hogy hi bá sak. A raktár
ban pe dig pil la nat nyi lag nem volt több…
Nos, mi a teendő? Az olim pia itt a nya kun kon, ha már té vét ve szünk, vegyük
meg most, nem vár hat juk meg az újabb OPE RA tí pu sú szál lít mányt. Rövid
ta nács ko zás után el ha tá roz tuk, hogy – ha lúd, le gyen kö vér – LUX-tí pu sút
ve szünk. Kü lön ben is a LUX-ok kö zött volt egy olyan szép do bo zú, mely nek a
szí ne na gyon ta lált a bú tor szí né hez. A szol gá lat ra kész el adó fel rak ta a pultra
a szép do bo zú LUX-ot, be kap csol ta. Saj nos ez sem mű kö dik. No, még egy
LUX-ot pró bál junk ki. Az is fel te szik a pult ra. Hang ja van, de nincs kép. Üs se
kő, úgy is hi ány zott egy lá ba, az el adó egy má sik ból csa var ta ki, s tet te át eb-