Letöltöm - ME.dok 2012/2
Letöltöm - ME.dok 2012/2
Letöltöm - ME.dok 2012/2
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
<strong>ME</strong>.<strong>dok</strong> • 2011/4<br />
8<br />
hoz, a tulajdonosok vagy szerkesztők politikai hovatartozása<br />
révén. 6 Ezért egészen a kilencvenes<br />
évek végéig a média kulcsszerepet játszik a nyilvános<br />
szféra és a politikum közötti átfedések félreértelmezése<br />
tekintetében.<br />
A politikai élet polarizálódása ugyanakkor<br />
megteremtette az elkötelezett újságírást, amelynek<br />
nevében heves politikai harcok folytak a sajtóban.<br />
A romániai média a politikum polarizálódását<br />
követte, minek következtében kialakult a<br />
rendszerváltás első éveire jellemző kettős szerkezete.<br />
Egyfelől megjelent a hatalmon levő pártot, a<br />
Nemzeti Megmentési Frontot támogató sajtó, amely a kommunizmus bukása<br />
után kialakult status quo jogszerűségét hirdette, másfelől a kormánypárt<br />
legitimitását és kommunizmusellenességét kérdőre vonó, radikális reformokat<br />
sürgető, saját magát demokratikusnak kikiáltó ellenzéki sajtó. Azonban<br />
ez a polarizáció nem jelentette a tényleges demokratikus nyilvánosság megteremtését,<br />
és nem volt képes arra, hogy objektív módon tájékoztatott közvéleményt<br />
hozzon létre. Ehelyett a múlt rendszer struktúráit generálta újra,<br />
és csupán az diskurzus előjelét fordította meg, miközben jellege ugyanaz<br />
maradt. Az ellenzéki sajtó a kommunistaellenes diskurzust tette magáévá,<br />
amely a régi rendszerrel való radikális szakítást követelte, azonban anélkül,<br />
hogy ténylegesen demokratikus politikai kultúrában gyökerező alternatívákat<br />
tudott volna ajánlani. A hatalomhoz közel álló sajtó ezzel szemben<br />
ugyanúgy a kormányzó politikai erők legitimálását szolgálta, amint tette ezt<br />
a rendszerváltás előtti szocialista sajtó. 7<br />
A szakmai normák kialakulatlansága<br />
miatt sokszor elmosódtak<br />
a hír és kommentár,<br />
a tájékoztatás és meggyőzés<br />
határvonalai, nem<br />
rögzültek az információ kötelező<br />
ellenőrzésének szabályai,<br />
és bizonytalanok<br />
voltak a források kezelésének<br />
és nyilvánosságra hozatalának<br />
követelményei.<br />
Az említett folyamatok következményeként a sajtóban megjelenő politikai<br />
harc diskurzusát továbbra is szocialista sajtó által kialakított politikai<br />
kultúra határozta meg, holott ez a diskurzus egy radikálisan megváltozott<br />
valóságot kellett volna, hogy ábrázoljon. A lapok szerkesztőségei egyik napról<br />
a másikra találták magukat szemben olyan eseményekkel, amelyek teljesen<br />
újszerűek voltak számukra, miközben az objektív és kiegyensúlyozott<br />
tájékoztatás normái, valamint a társadalommal szemben felvállalt kötelezettség<br />
teljesítésének szabályai teljes mértékben hiányoztak. A szakmai normák<br />
kialakulatlansága miatt sokszor elmosódtak a hír és kommentár, a tájékoztatás<br />
és meggyőzés határvonalai, nem rögzültek az információ kötelező<br />
ellenőrzésének szabályai, és bizonytalanok voltak a források kezelésének és<br />
nyilvánosságra hozatalának követelményei.<br />
Az átmenet éveiben felmerült az újságírók politikai kultúrájának problémája,<br />
amely jelentősen befolyásolta a sajtó hatékonyságát a változásokkal<br />
szembesülő társadalomban. A választások időszakokban játszott szerepük<br />
bonyolult lélektani struktúrát alakított ki az újságírókban, egyfelől azt az illúziót<br />
keltve bennük, hogy a politikai élet fontos szereplői, másfelől a csalódottságot,<br />
hogy nem ők alakítják a politikát, annak ellenére, hogy ezzel a képességgel<br />
ruházták fel önmagukat. A sajtó által nyilvánosságra hozott korrupciós<br />
ügyekre például semmiféle visszajelzés nem érkezett a társadalom
Change language