Letöltöm - ME.dok 2012/2

ME.DIÁRIUM
tonai szolgálata miatt kihagyta a versenyt, így csak Vajnának sikerült megvédenie
címét. 2
A világháború utáni első rangos országos atlétika bajnokság 1923. július
26-án zajlott Brassóban. A viadal szervezésében fontos szerepet vállalt
Károly román trónörökös, a versenyt pedig több magas rangú diplomata
és katonai vezető is meglátogatta, mivel a közeli Sinaián a kisantant
államférfiainak konferenciája zajlott. A versenyre beneveztek Románia legjobb
atlétái, minden jel arra mutatott, hogy magas színvonalú verseny következik.
A brassói esemény korántsem sikerült olyan fényesre, mint azt a
rendezők gondolták. A zsűri többször igazságtalan döntéseket hozott, amely
megdöbbentette a szakembereket, a szakszövetség azon döntése pedig, hogy
Brassóban rendezzék a versenyt egyenesen melléfogás volt, hiszen a város
nem rendelkezett sem megfelelő sportteleppel, sem atlétikát szerető közönséggel,
a versenyzésnek helyet adó pálya pedig közel hat kilométerre volt
Brassótól. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a versenytávokat nem
hitelesítették, ennek bizonyítéka volt a 200 méteres síkfutás, ahol a cél 80
centiméterrel lennebb volt a rajt szintjénél, így nem csoda, hogy a kolozsvári
Péter László majdnem új világcsúcsot futott ezen a távon (21,4 mp). A KAC
csapata mindezek ellenére fényesen szerepelt: hat bajnoki címet szerzett. Péter
László négy versenyszámban győzött, mellette Vajna János megnyerte a
rúdugrást, míg Dávid József a diszkoszvetést. Ezekkel a győzelmekkel a KAC
elhódította a Románia legjobb egyesületének járó díjat is.
Sajnos ezen a versenyen a kolozsvári magyar egyesület egy súlyos,
sportszerűtlen döntéssel szembesült. A szervezőket vagy a bukaresti szakvezetést
valószinűleg zavarta, hogy a kolozsvári magyar egyesület uralja a
román atlétikai életet, így beleszóltak a 4x100 méteres váltó végeredményébe.
A kolozsvári váltó toronymagasan, új országos csúccsal – 46,2 mp – nyerte
a versenyt, ez lett volna a KAC hetedik bajnoki címe. Ekkor viszont a szervezők
kizárták a versenyből a kolozsvári váltót, azzal indokolván döntésüket,
hogy Donogán hibásan váltott, elnézték viszont a bukaresti Olimpia versenyzőjének
a kétszeres lopott startját. Ez a sportszerűtlenség felháborította
a kolozsvári küldöttséget, amely hiába óvta meg a határozatot, hiába kérte,
hogy a versenyt rendezzék meg újra, a versenybíróság döntése változatlan
maradt. 3
81