Letöltöm - ME.dok 2012/2
Letöltöm - ME.dok 2012/2
Letöltöm - ME.dok 2012/2
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
RENDSZERVÁLTÁS<br />
tatás megfelel a demokrácia által támasztott követelményeknek. A sajtóélet<br />
átalakulásának folyamata azt is feltételezi, hogy módosul a médiarendszert<br />
működtető személyek mentalitása, valamint kikristályosodnak a médiával<br />
szembeni elvárások. A romániai sajtó rövid idő alatt kellett volna megtegye<br />
azt az utat, amelyet a nyugati demokráciák egy sokkal hosszabb időintervallumban<br />
tettek meg a demokratikus sajtó hagyományainak kialakulása<br />
során.<br />
A szabadság első jelentős hozadékaként rövid időn belül számos politikai<br />
párt jött létre, amelyek részüket követelték a média által közvetített politikai<br />
kommunikációban; a decemberi eseményeket követő fél évben ugyanakkor<br />
közel ezer új sajtóorgánum jelent meg. Azonban sem politikai élet újdonsült<br />
szereplőinek, sem a médiának nem voltak meg az alapvető ismeretei,<br />
szabályrendszere és normái a demokratikus nyilvánosság működtetésére.<br />
Az újonnan kibontakozó sajtó tulajdonképpen az olvasók politikai<br />
reszocializációjának feladatát kellett volna, hogy ellássa, azonban erre képtelennek<br />
mutatkozott, mivel alapvetően a hatalomelvű és felülről irányított<br />
sajtórendszer hagyományaiból jött létre. A demokratikus nyilvánosság kialakulását<br />
az is nagy mértékben megnehezítette, hogy a rendszerváltás utáni<br />
Romániában tulajdonképpen még ismeretlen volt a civil szféra fogalma,<br />
ennek szabályozó feladata, illetve azon szerepe, hogy közvetítőként lépjen<br />
fel a politikum és a társadalom között. A sajtó emiatt a mindenható közszereplő<br />
feladatát vállalta fel, amely nem csupán megfogalmazza a politikai és<br />
társadalmi rendszer kritikáját, hanem meg is akarja oldani a felvetett problémákat.<br />
A rendszerváltás első éveiben a sajtó tehát annak a civil intézményrendszernek<br />
a nevében lépett fel, amely hiányzott a romániai társadalomból,<br />
és ezzel a közvélemény manipulálását elősegítő sztereotípiákat hozott létre. 3<br />
A Romániai Magyar Szó napilapban közölt első vezércikk elismerte,<br />
hogy a szerkesztőség képtelen kezelni az események és a hírek áradatát.<br />
4 Ugyanakkor a Nemzeti Megmentési Front tevékenységét illető lelkesedés<br />
számos ünnepélyes nyilatkozatban és érzelemmel túlfűtött vallomásban<br />
mutatkozott meg. A közvélemény megszervezését szolgálták a szolidaritásra<br />
buzdító, az azonnali és hosszú távú feladatokat felsoroló írások.<br />
A politikai kommunikációhoz kapcsolódó feladatokat kizárólag a sajtónak<br />
kellett felvállalnia, amely ennek következtében teljesen átpolitizálódott.<br />
Noha az újságírók politikai szerepet is betöltenek a demokratikus társadalmakban,<br />
ez a szerep Romániában teljesen eltorzult. A különböző sajtóorgánumok<br />
gyakran a hatalom helyett cselekvő, politikai nézeteket és programokat<br />
terjesztő intézményekként alakultak meg, ezért előfordult, hogy részt<br />
vettek a politikai csoportosulások szervezkedésében,<br />
vagy politikai ellenzékként léptek fel a hatalommal<br />
szemben. 5 Az átpolitizáltság a sajtórendszer<br />
szerkezetében is megnyilvánult: a rendszerváltás<br />
utáni években a romániai napi- és hetila pok<br />
közel fele pártok által működtetett kiadvány volt.<br />
Azonban a többi kiadványról sem mondható el,<br />
hogy függetlenek lettek volna, hiszen közvetett<br />
módon kötődtek egyik vagy másik politikai párt-<br />
A sajtó emiatt a mindenható<br />
közszereplő feladatát<br />
vállalta fel, amely nem csupán<br />
megfogalmazza a politikai<br />
és társadalmi rendszer<br />
kritikáját, hanem meg<br />
is akarja oldani a felvetett<br />
problémákat.<br />
7
Change language