Letöltöm - ME.dok 2012/2
Letöltöm - ME.dok 2012/2
Letöltöm - ME.dok 2012/2
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
<strong>ME</strong>.<strong>dok</strong> • 2011/4<br />
38<br />
Természetesen vannak ún.<br />
obstruktív hírek, olyan események,<br />
amelyeket egyszerűen<br />
nem lehet kihagyni,<br />
amelyek a bennük rejlő fi zikai<br />
vagy morális fontosság<br />
miatt valósággal ráerőszakolják<br />
magukat a médiára,<br />
szemben a közösség kollektív<br />
életéhez közvetlenül<br />
nem kapcsolódó hírekkel,<br />
amelyek közt a szerkesztőségek<br />
a maguk belső gyakorlatának<br />
megfelelően válogathatnak.<br />
jesztése esetlegesebb volt, alkalmanként maguk a<br />
szerkesztők árulták az utcán, amiről Kelemen Hunor<br />
jegyzete tanúskodik.<br />
Az alábbiakban a következő szempontok szerint<br />
vizsgálom a két lap első félévének anyagát: témák,<br />
műfajok, járulékos elemek/vizuális elemek<br />
szerepe.<br />
3.1. Tematikus megközelítés<br />
Az 1970-es években megerősödő napirendelmélet<br />
szerint a média által felkínált témák jelentősen<br />
befolyásolják ugyan a közvélemény napirendjét,<br />
ám azt, hogy a közönség hogyan értelmezi a<br />
felkínált témákat, már kevésbé tudja kontrollálni.<br />
„A sajtó rendszerint sikertelenül igyekszik megmondani az embereknek, mit<br />
gondoljanak, de meglepően sikeresen mondja meg nekik, miről gondolkodjanak”.<br />
9 A média tematizációs szerepének felismerése óta a modern politikai<br />
kommunikáció sarkköve lett a sikeres tematizáció. Az, hogy az információk<br />
áradatában mit tart fontosnak egy lap, hogy mi válik hírré, minden körülmények<br />
közt fontos. Ugyanakkor egyes médiaelméletek (pl. Gramsci hegemóniaelméletére<br />
és a Frankfurti Iskola munkásságára alapozó későmarxista<br />
framing elmélet) arra is felhívja a figyelmet, hogy az esemény hírré válása<br />
adott korlátok közt zajlik, a hírnapirend alakulása voltaképpen torzítja a valóságot.<br />
Természetesen vannak ún. obstruktív hírek, olyan események, amelyeket<br />
egyszerűen nem lehet kihagyni, amelyek a bennük rejlő fizikai vagy morális<br />
fontosság miatt valósággal ráerőszakolják magukat a médiára, szemben<br />
a közösség kollektív életéhez közvetlenül nem kapcsolódó hírekkel, amelyek<br />
közt a szerkesztőségek a maguk belső gyakorlatának megfelelően válogathatnak.<br />
10 Ilyennek számított például 1990 első felében a marosvásárhelyi etnikai<br />
konfliktus, a bukaresti Egyetem téri tüntetések, illetve a Nemzeti Megmentési<br />
Front 1990. május 20-i választási győzelmét követően azok brutális<br />
feloszlatása, a kifejezetten értelmiségellenes jelszavakat hangoztató, ún.<br />
harmadik bányászjárás vagy „mineriada”.<br />
A korszak általános jellemzője, a média erőteljes átpolitizáltsága természetesen<br />
a fiataloknak szóló kiadványokat sem kerülte el. Mindkét lap célközönsége<br />
az immár politikailag aktív, önmagát „rendszerváltónak” tekintő fiatalság,<br />
amelynek hangadói többnyire még egyetemi hallgatók, vagy nemrég<br />
kerültek ki az egyetemek padjaiból. A vérét/életét áldozó forradalmár ifjúság<br />
toposza egyébként is erőteljesen jelen van a korabeli sajtóban, s ennek nyomán<br />
igen korán megfogalmazódik az aktív politikai részvételre való igény.<br />
A Fiatal Fórum profiljába illően számos írásban mutat be vagy szólaltat<br />
meg a decemberi eseményekben aktívan részt vevő fiatalokat, maga az első<br />
szám címlapon hozza Szász János: „Fiatalok a forradalomban” című írását,<br />
amely egyértelműen jelzi, hogy a rendszerváltás folyamatában szerzett érdemei<br />
alapján a fiatalság kiérdemelte a politikai szerepvállalás lehetőségét.
Change language