Letöltöm - ME.dok 2012/2

ME.DIÁRIUM
ról, hogy anyagi egzisztenciája eléggé biztos volt, mivel nem kegyelmezett a
szépirodalommal kísérletezőknek, tehát nem félt, hogy emiatt nagy mértékben
csökkenne az előfizetők száma. Az üzenetek politikai lapban való megjelenése
azon szövegek esetében indokolt, amelyek társadalmi, politikai kérdéseket
érintenek. Szépirodalmi kérdéssel is foglalkoznak, ami azt a tényt
erősíti meg, hogy a korban végbemenő szakosodás, a különböző típusú lapok
elkülönítése korántsem volt olyan egyértelmű az olvasók számára, sőt
a szerkesztők sem tudtak élest határt húzni, hogy hol is kezdődik a kimondottan
politikai lap. Petelei elvei szerint a líra tartozik a legkevésbé a politikai
lap tárgykörébe, ezért is igen kevés verset közöl (és nem fűzfapoétától).
A novella, elbeszélés, regényt és beszélyműfajokat viszont a lap profiljához
illőnek tartja.
Kérdésessé válik, hogy más műfajú publicisztikai írásaiban, valamint
más lapokban az említett témáknak milyen mértékben adott hangot, illetve
azt is érdemes lenne végiggondolni, újragondolni, hogy publicisztikai tevékenysége
milyen hatással volt egy politikai jellegű lapra, a kolozsvári közéletre,
végül pedig saját írói szerepkörére.
Számos érv alátámasztja, hogy Petelei István szépírói munkássága mellett
érdemes figyelmet szentelni publicisztikáira is, amelyek nemcsak adalékként
tartoznak az életműhöz, hanem önálló entitásként is. Érdemes az újságokban
lapuló szövegeket végre felfedni és Peteleit mint újságírót, lapszerkesztőt
a maga egészében láttatni.
Jegyzetek
1 Pozsvai Györgyi (2002): Az újra meg újra felfedezett Petelei In:
Tiszatáj http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/folyoiratok/tiszataj/02-08/pozsvai.
pdf.
2 Pozsvai 2002.
3 L. bőv. Török Zsuzsa: Petelei István írásgyakorlatai (Média- és társadalomtörténeti
elemzés). Doktori disszertáció. Témavezető: Prof. Dr. Szajbély
Mihály egyetemi tanár, Szeged, 2009. Az egyes lapokban megjelent novellákat,
elbeszéléseket, regényeket is szemügyre veszi, ugyanakkor keletkezésük
történetébe bevonja Petelei jegyzetfüzeteinek és levelezésének egy részét is.
4 L. bőv. Rossmann Magda (1932): Petelei István, Budapest állításait,
aki az újságírói habitust mint negatív hatást érzékelteti, ami ,,lepergett” róla,
így nem árthatott szépirodalmi műveinek.
5 Gyalui Farkas (1935): Petelei küldetése ,Pásztortűz, 10–11.szám.
6 Pesti Naplóban, Budapesti Hírlapban, Vasárnapi Újságban megjelent
elbeszéléseket.
7 Gyalui Farkas (1919): Petelei Istvánról. Kolozsvár, Nyomtatott Ajtai
L. Albert Könyvnyomdájában, Kolozsvár. 47.
8 Gyalui 1919., 48.
9 Kozma Dezső: Előszó: Petelei István. In: Petelei István, ,,Csak egy
szabályunk van: igazat kell írni!”. Petelei a hírlapíró és lapszerkesztő. Válogatta
és az előszót írta Kozma Dezső, MÖK, 2002.
113