Letöltöm - ME.dok 2012/2
Letöltöm - ME.dok 2012/2
Letöltöm - ME.dok 2012/2
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
gendája című vokál-szimfonikus művének előadása az énekes szólisták és<br />
a kórus felkészületlensége miatt botrányba fulladt. A „csúfos oratóriumbotrány”-nak<br />
nevezett eseménnyel kapcsolatban Lakatos István a jó írói vénával<br />
megáldott, Brassai Sámuel csípős hangú véleményét idézi: „Mi pedig ígérjük<br />
meg ünnepélyesen, hogy ha még egyszer valamikor nagy művészhez lesz<br />
szerencsénk, nem fogjuk az ő darabját saját füle hallatára előadatni. Mert bizony<br />
néha a nevetségestől: il n’y a qu’un pas. Liszt tündöklően szép zongorajátéka<br />
persze feledtette a Szent Erzsébet legenda disszonáns hangjait”. 13<br />
Marad-e a Liszt-kultusz a 21. század eleji Kolozsváron?<br />
Liszt Ferenc alkotásai Kolozsvár zenei életében a két világháború közötti<br />
periódusban, majd a szocializmus éveiben is jelen voltak. Még a kommunista<br />
diktatúra sem tudta teljes egészében száműzni a magyar származású,<br />
de egyetemes jelentőségű zeneszerző műveinek megszólaltatását. Igaz<br />
ugyan, hogy általában csak azok a legnépszerűbb művek maradtak repertoáron,<br />
mint a Les Préludes szimfonikus költemény, az Esz-dúr és az Á-dúr Zongoraverseny,<br />
a zongoraetűdök, orgonaművei közül a B-A C-H prelúdium és<br />
fúga, melyeket sem a magyar jelleg, sem a szigorúan tiltott vallásosság miatt<br />
nem lehetett támadni.<br />
Az 1989-es események után rohamosan megnő az érdeklődés az ismeretlenebb<br />
vagy nagyon ritkán játszott Liszt-művek iránt. A változás után a<br />
Szabadság napilapban egyre nagyobb teret kap a zenei eseményekről való<br />
informálás. A napilap 2000–2011 közötti zenekrónikáiból, zenekritikáiból<br />
képet alkothatunk a Kolozsváron elhangzott Liszt-interpretációk sokaságáról,<br />
minőségéről, sikeréről.<br />
A 2000–2001-es évadban Liszt nevével több műfajban is találkozhatott<br />
a közönség, miközben az egy- és kétzongorás művek, a zongoraversenyek,<br />
a szimfonikus költemények, az énekkari és orgonaművek, a szimfóniák,<br />
valamint a Liszt-átiratok az előadók repertoárját is bővítették. Az Amerikai<br />
Egyesült Államokból 2000 februárjában a román családból származó<br />
Myron Romanul zongoraművész és karmester látogatott Kolozsvárra. „...A<br />
zeneakadémia stúdiótermében megtartott előadóestjén különleges műsorral<br />
lepte meg közönségét. A zongoraművek java része valamilyen kapcsolatban<br />
állt az operamuzsikával: variáció, parafrázis, fantázia vagy feldolgozás formájában<br />
[…] Liszt Parafrázisa Verdi Rigolettójára technikailag megdolgoztatta<br />
előadóját”. 14<br />
A kolozsvári zenelíceum fennállásának 50. évfordulójára rendezett<br />
ünnepségek alkalmából került sor 2000 márciusában, Monica Noveanu és<br />
Buzás Pál kétzongorás előadóestjére a zeneakadémia stúdiótermében. Előadásukban<br />
Liszt egyik legeredetibb alkotása, a Victor Hugo költeményére írt<br />
Mazeppa is elhangzott. „A zeneköltemény kétzongorás változata a zenekari<br />
hangzásra törekedve technikailag megdolgoztatta a két művészt. Zökkenőmentesek<br />
voltak a szólamátvételek, az unisono részek tökéletesen egyszerre<br />
szólaltak meg, a tempóváltozásokat egy emberként oldották meg” – olvasható<br />
a hangversenyt követő krónikában. 15<br />
<strong>ME</strong>.TEREK<br />
125