Letöltöm - ME.dok 2012/2
Letöltöm - ME.dok 2012/2
Letöltöm - ME.dok 2012/2
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
<strong>ME</strong>.<strong>dok</strong> • 2011/4<br />
108<br />
lévő novelláit, regényeit is az életmű részéve avatják,<br />
ugyanakkor szélesebb értelmezési keretbe helyezik<br />
el őket. 3 Mindenképpen az vált erőteljessé,<br />
hogy Peteleit méltatói íróként láttassák még részletesebben,<br />
az életmű többi pontjának bevonásával. 4<br />
Pedig publicisztikai tevékenységére már igen<br />
korán reflektáltak úgy, mint az életpálya fontos<br />
elemére. Gyalui, Petelei halálának huszonötödik<br />
évfordulóján, a Kemény Zsigmond Társaság felolvasásán<br />
a nagy mesterre emlékezett. Gyalui, a munkatárs és tanítvány a<br />
sajtóban eltöltött évek jelentőségét hangsúlyozta Petelei életében. 5 Halálát<br />
követően nem sokkal – 1912-ben – az Erdélyi Irodalmi Társaság arra kérte<br />
fel Gyalui Farkast, hogy rendezze sajtó alá a pesti lapokban megjelent<br />
elbeszéléseket. 6 Ekkor Gyalui kifejti: ,,Író-szerkesztő volt. Lapjának irodalmi<br />
színvonalt teremtett és ezen a színvonalon megtartotta. A hírlapírást<br />
nem iparnak tekintette, sem puszta párt-szolgálatnak, hanem irodalmi működésnek”.<br />
7 Majd később azt állítja, ,,előbb író és ember volt s csak azután<br />
szerkesztő[…]”, hiszen a pártkérdésekben lévő ellenfeleit is tisztelte tehetségükért.<br />
Végül a munkatársak szempontjából kijelenti: ,,Annyira író<br />
volt, mint szerkesztő is, hogy írókká akarta nevelni fiatal munkatársait”. 8<br />
Az írói és szerkesztői habitus mellé ezekben az értelmezésekben hozzárendelődik<br />
az emberség is, amely Petelei alakját teljessé teszi. Majd Kozma Dezső<br />
Petelei-novellisztikáját kutatva, publicisztikájának fordulatait és változásait<br />
is igyekezett tisztázni. Később meg is jelentet egy kötetet, amely publicisztikai<br />
írásaiból szemelget, és az egyes cikkek mentén felidézi Petelei<br />
egy-egy jelentős pillanatát a sajtó terén. Kozma a kötet előszavában kijelenti:<br />
,,Petelei Istvánról, a szépíróról, olvashatunk időnként, alkalomadtán novelláiból<br />
is készültek kisebb-nagyobb összeállítások, azonban sokszínű, művészi<br />
igényű publicisztikai írásai az egykori lapokban vannak eltemetve. Pedig<br />
nemcsak az írói örökségnek, nemcsak a magyar hírlapirodalom történetének,<br />
hanem művelődésünk múltjának is részei”. 9<br />
Habár Petelei mint újságíró,<br />
háttérbe szorult a szakirodalom<br />
felől, mégis érdemes<br />
megnézni, hogy írói, hírlapírói<br />
és szerkesztői habitusának<br />
milyen kapcsolódási<br />
pontjai jelennek meg<br />
egy-egy időszakban.<br />
Habár Petelei mint újságíró, háttérbe szorult a szakirodalom felől, mégis<br />
érdemes megnézni, hogy írói, hírlapírói és szerkesztői habitusának milyen<br />
kapcsolódási pontjai jelennek meg egy-egy időszakban. Petelei újságírói<br />
működésének egy igen kis szeletére reflektálnék, amely mentén szerkesztői<br />
és irodalmi szerepkörének, felfogásának egy új oldalát is megismerhetjük.<br />
Petelei és a Kolozsvár<br />
A Kolozsvár című politikai napilap két korábban létező helyi kiadvány<br />
egyesüléséből születik 1886. december 24-én. A Magyar Polgárt K. Papp<br />
Miklós 1881-ig szerkesztette, majd számos szerkesztő kezén ment át a politikai<br />
napilap. A Kelet című lapból születik a Kolozsvári Közlöny, szintén<br />
Kolozsváron. E két lap egyesüléséből válik ki 1886-ban a Kolozsvár. A lap<br />
szerkesztését Petelei Istvánra bízzák, korábban ugyanis a Közlöny segédszerkesztőjeként<br />
dolgozott. Az újság szerkesztőirodája a Főtér 7. szám alatt<br />
lévő Szentkereszti Házban működik, a kiadóhivatal pedig a Belközép utca<br />
4. szám alatt, ahol korábban a Magyar Polgárt is nyomták. A nyomdát Aj-
Change language