Letöltöm - ME.dok 2012/2

ME.dok • 2011/4
124
diái révén vált világszerte ismeretessé. Szóban és írásban nem egyszer hangoztatta:
„Vezércsillagom, jeligém, hogy Magyarország egykor büszkén hivatkozhasson
rám,” 6 valamint azt is, hogy „.. bár sajnos, nem beszélem a magyar
nyelvet, bölcsőmtől síromig, szívemben és gondolkodásomban magyar
maradok, s a magyar zenekultúra fejlesztésén kívánok dolgozni”. 7 Számtalan
zongoraműve mellett a szimfonikus költemény megteremtőjeként tartjuk
számon. Az egyházi zene terén is maradandót alkotott. Zongoravirtuózként
a zongora Paganinijének nevezték, zeneszerzőként sok tekintetben
megelőzte korát, karmesterként kortársainak műveit népszerűsítette. Sokoldalú
egyéniség, zseni volt. Ars poeticája, Liszt művészi-emberi lelkének tükre:
„Hogy műveim mikor és hol adják elő, cseppet sem érdekel. Megírására
művészi szüksége volt lelkemnek. Megnyugszom, mert megírtam”. 8
Emlékek Liszt Ferenc erdélyi hangversenyeiről
Liszt Ferenc hangversenyeit Erdély-szerte, bárhol is fordult meg, nagy
ovációval fogadták. Nem volt ez másképp a temesvári, aradi, kolozsvári fellépések
alkalmával sem. Lakatos István Lisztről írt tanulmánya nemcsak
arra vetít fényt, hogy a világfi zongoravirtuózt fáklyásmenettel, dalárdák által
megszólaltatott ünnepi kórusművekkel, neki dedikált költeményekkel,
szűnni nem akaró éljenzéssel fogadták minden városban, hogy a koncertek
után virágcsokrokkal, ajándékokkal halmozták el, de számot adhatunk
arról is, hogy milyen műsorral lépett közönség elé. A műsorok egyik karakterisztikája
az elődök vagy éppen kortárs zeneszerzők műveinek fantáziaszerű
átirata és a helyben rögtönzött, javarészt „ábrándoknak” nevezett
fantáziaszerű kompozíciók voltak. Temesvári koncertjein „ragyogott a közönség
a boldogságtól”. 9 Aradi koncertjére a város díszpolgáraként érkezett,
tiszteletére katona- és cigányzenekar játszott. Szebeni hangversenyeit a korabeli
sajtó „nagyszebeni botrány”-ként emlegeti, amelynek oka abban rejlett,
hogy Liszt a szászok követeléseit kevésbé vette figyelembe, műsorán sok
volt a magyaros szerzemény, és ráadásként sem a szászok által kért Schubert
Erlkönig-átiratot, hanem a Rákóczi-indulót játszotta. 10 Liszt erdélyi körútját
Szeben után Kolozsváron folytatta. Első hangversenyét 1846. november
26-án, a másodikat november 29-én tartotta a Vigadó tánctermében (Redutban).
Jótékonysági hangversenyét 1846. december 3-án, valamint a december
4-i búcsúhangversenyét a Farkas utcai kőszínházban / Nemzeti Színházban
tartotta. A program Liszt-átiratokból és a közönség által a hangverseny
előtt feladott témákra komponált improvizációkból állt. 11 1879-ben Liszt barátjával,
gróf Zichy Géza zeneszerzővel és zongoraművésszel érkezett Kolozsvárra.
A március 11-i hangversenyen a Vigadóban eredetileg csak Zichy
lépett volna fel, de végül Liszt is kedvet kapott a zongorázáshoz. Erre vonatkozóan
Lakatos István a Kelet című napilapban H.J. szignóval ellátott tárcából
idéz: „A maestro játszott! Kell-e ennél többet mondanunk, ha ki akarjuk
fejezni azt a kibeszélhetetlen ünnepi hangulatot, mely eltölti mindazok
lelkét, akik szerencsések voltak jelen lehetni.” 12 Ehhez a kolozsvári látogatáshoz
egy kellemetlen emlék is fűződik, ugyanis Liszt Szent Erzsébet le-