Letöltöm - ME.dok 2012/2

ME.DIÁRIUM
a termelőerők éssze rű és tu do má nyos el osz tá sa az or szág te rü le tén be lül, a
ka pi ta lis ta rendszertől örö költ kü lönb sé gek fel szá mo lá sa, a ter mé sze ti erőforrások
ma xi má lis fel hasz ná lá sa, a mun kás osz tály szá má nak gya ra pí tá sa,
a la kos ság anya gi fel tét ele i nek meg te rem té se, az or szág ci vi li zá ci ós szint jének
nö ve lé se, a fal vak élet vi szo nya i nak a vá ro so ké hoz va ló fo ko za tos kö ze líté
se. 12 A la kos ság munkaerő-átcsoportosítására ren de lik el az ur ba ni zá ló dás
gyors meg va ló sí tá sát, és ez zel együtt az épít ke zé sek ipa ro sí tá sát. Ezt az zal
ma gya ráz ták, hogy aho gyan min den faj ta köz szük ség le ti cik ket csak a tömegtermelő
gyár ipar ké pes kellő mennyi ség ben előállítani, ugyan úgy az
épü let igényt is csak gyá ri ter me lés sel le het ki elé gí te ni. Ezért át kell tér ni az
épí té si mun ka kéz mű ipa ri jellegéről a gyá ri ter me lés re. Az épü le tek mi nél
na gyobb ré szét kell üzem sze rű kö rül mé nyek sze rint gyár ta ni. 13
Har gi ta me gyében az 1971–1975-ös öt éves terv meg va ló sí tá sai a hi vata
los ada tok sze rint a következő ké pet nyúj tot ták: az ipa ri össz ter me lés évi
nö ve ke dé si üte me 15,9 százalék volt az 1955–1970-es időszak 7,6 százalékos
üte mé vel szem ben. En nek köszönhetően az öt év alatti 24,7 mil li árd
lej ér té kű ter me lés 209 százalékkal na gyobb az 1966–1970-es időszakénál,
és több mint négy sze re se az 1961–1965-ös időszaknak. Az alap ipar ágak fejlődése
te rén a gép gyár tó és fém fel dol go zó ipar 606,8, a vas ko há szat 228,2,
a tex til ipar 624, a ru ha ipar 249,7 százalékos nö ve ke dés sel szá mol ha tott. 14
Ezen felül pe dig előállítottak 14 000 ton na szür ke va sat, 447 mil lió lej ér té kű
kész ru hát, 28,8 mil lió lej élel mi szer ipa ri fel sze re lést, több mint 66 mil lió lej
ér té kű bú tort.
Hat van új ter me lé si egy sé get is épí tet tek, il let ve bővítettek, így
a csík sze re dai fa ipa ri gép elem- és cserealkatrészgyárat, a trak tor- és
autócserealkatrész-gyárat, a sör gyá rat, tej fel dol go zót, a csík sze re dai,
gyergyószentmiklósi és maroshévízi bú tor gyá ra kat, a székely ud var he lyi és
székelykeresztúri fo no dá kat. A mezőgazdaságban – an nak el le né re, hogy
gaz da ság po li ti kai szem pont ból hát tér be szo rult – a nyil vá nos ki mu ta tá sok
sze rint 30,5 százalékos nö ve ke dést mér tek, és 573 mil lió lejt ru ház tak be. 15
Két ség kí vül a leg na gyobb Har gi ta me gyei ipa ri be ru há zás a csík sze redai
trak tor gyár lét re ho zá sa volt, amely a saj tó nyil vá nos ság szá má ra a moder
ni zá ció, a ha la dás szim bó lu má vá vált, és or szá gos hír ne vet szer zett a megye
szék hely nek. 1976. jú li us 9-én haj nal ban ad ták át az első SV-445 tí pu sú
lánc tal pas trak tort, amely jel ké pe sen a me gye büsz ke sé gé vé lé pett elő, és
a nyil vá nos ság szá má ra is elérhetővé vált. 16 A gyár tó üze met a leg na gyobb
el is me rés ben ré sze sí tet te ma ga a pártfőtitkár is az 1976. ok tó ber 5-i csík szere
dai nép gyű lé sen: „Har gi ta me gye, pon to sab ban Csík sze re da trak tor gyár tó
köz pont tá lé pett elő. Eb ben az év ben pe dig 50 trak tort le is gyár tot tak, s az
év vé gé ig szá muk még több száz ra emel ke dik. A jövő év ben mi ni mum 2000–
2500 trak tort kell gyár ta ni uk, 1980-ban pe dig 10 000 trak tort – két szer töb bet,
mint amennyi 1938-ban az egész Ro má ni á ban volt”. 17
En nek ha tá sá ra Csík sze re da egy re na gyobb ipa ri be fek te tést kap az elkövetkezendő
évek ben, amely alap ján az új te rü le ti pro fil sze rin ti gaz da sá gitár
sa dal mi fej lesz té si terv ben 4700 trak tort, 50 ezer köb mé ter előregyár tott
be ton ele met, 37 ezer ton na ka o lint, 2400 ton na mű anyag gön gyö le get, 2700
négy zet mé ter for gács le mezt, 106 mil lió lej ér té kű bú tort, 3700 ton na gyap-
97