dekany_istvan_a_mai_tarsadalom - MTDA A Magyar ...

108
mint repülőgép a maga bázisára. Az otthon valóban egyéni élet-
bázis, innen indulunk ki, hogy ide is térjünk vissza.
c) A családi otthonnak megvan az asylum-jellege. Volt antik
szokás szerint számos oly szentnek tartott hely, hova az üldözöttet
már nem követték az üldözők, az ott békességben megmaradhatott.
Az államhatalom „exterritoriálisnak” csak a külföldi követségek
területét tekinti, egyébként mindenhova behatol a közegeivel. A tár-
sadalom azonban nem mehet ily messzire, nem hatol be a családi
otthon „szentélyébe”; – elvileg tiszteli az otthon különjogát, Gya-
korlatilag e téren is van nem egy, intézményes családvédelem. Ha
pl. valaki törvénytelenséget követ el, akkor – a családtagok nem
kötelesek tanúskodni, holott a tanúskodási kötelezettség elvileg
általános. A társadalom pedig „magánügynek” tekint számos, csa-
ládban folyó dolgot, melyre nézve ítéletet mond ugyan (a közvé-
lemény ,,olyan mint a levegő, mindenhova behatol”), de tettleg be
nem avatkozik.
E kérdésnek másik oldala az, hogy a családból már eltávozot-
tak mindig „erkölcsi támaszt” remélnek a családban. Ha a világ
kedvezőtlenül ítélt róluk, s meghajszolta őket, úgy a családba
visszatértek ott enyhhelyet találhatnak: ez is asylum-jellegű tény.
A szabad verseny forgószelében letörtek is olykor „hazamenekül-
nek” a családjuk körébe. Ez, íme, nem más, mint a család szociál-
politikai védelmi szerepe, illetve biztosítási szolgálata.
Oly labilis, egyensúlyra már kevéssé törekvő időkben, minő
a 19-20. század, megbecsülhetetlen a család ilynemű szolgálata
egyes esetekben, midőn a bajba jutott egyén ügyével szemben már
az „egész világ” közömbös.
Tudnunk kell általában, hogy egy országos társadalom tagjai
normálisan úgy lehetünk, ha van otthonunk, illetve családunk: kiki
a családján keresztül tagja a szélesebb társadalomnak is.
d) Ha távol vagyunk, pl. a harctéren, kiszámíthatatlan követ-
kezménye van annak – írja egy haditudósítónk, – hogy „van hova
hazagondolni.” Az otthon tehát nemcsak „kirajzási” pont, hanem
lelki, állandó élmény-központ, ahova gondolat-érzés- és akaratvilá-
gunk le van kötve, horgonyozva. íme, fizikailag is, lelkileg is a
családi otthon köti le az embereket, elsősorban az otthonnak van
telepítő ereje.
Egyébiránt földrajzi szempont a család kérdésében nem na-
gyon emelkedik ki. Meg kell említenünk a klíma-hatást, a déli,