dekany_istvan_a_mai_tarsadalom - MTDA A Magyar ...

V. RÉSZ.
MESTERSÉGES SZERVEZETEK
(ORGANIZÁCIÓK).
1. A SZERVEZETEKRŐL ÁLTALÁBAN.
Egy közösség olykor észrevétlenül van jelen a társadalom többi
szerkezeti elemei közt, mint egy csomó a fa törzsében. Alakult
a nélkül, hogy felfigyeltek volna reá; jöttét nem előzték meg nyil-
vános viták viharai. Él szerényen, s olykor csendesen is múlik ki,
mint a regionális közösség a világközlekedési forradalomban (1830
-1930). Mindennek egyik fő oka az, hogy a közösség növés ered-
ménye, és nem az akarat tudatos teremtménye.
Egész más az eset a szervezeteknél: ezek mesterséges és cél-
tudatos alkotások. A szervezetet (organizációt) a szervezés (orga-
nizáció) hozza létre: a két latin szó jelentést egy szó fejezi ki,
a kettő egymásra mutat. A szervezés elmélete 1 még ma sem járt
utána eme bonyolult tényállás finomabb részleteinek, így csak a
főbb pontokat említjük. Minden szervezés 1. hasznos erőt akar,
eszközt keres, s ehhez pontos tisztázása szükséges annak, minő le-
het az elérendő cél, első lépés tehát a célkitűzés. Természetesen
viták árán jutunk el ide, a célkitűzés – néha országos vitákba is
bonyolódott közönségek megmozgatása után – olykor lassan megy;
az „alaktalan” régió (IV. rész) számos eleme jut közben szerephez.
Ha ezt így nézzük, megszabadulunk attól a téves elgondolástól,
hogy a szervezéshez elég 2-3 erős akaratú, racionalista ember; ez
individualizmus. A társadalmi tényállás sokkal bonyolódottabb,
mint egy racionalista szkéma. Nem puszta ész, „átgondolás” van
a szervezet bölcsőjénél. Racionalista elgondolásba esik számos em-
ber az iskolázottsága következtében, és ez az iskolás racionaliz-
mus szimplista az élet bonyolultságával szemben. Annyi azonban
igaz, hogy a cél kitűzése közepett a cél nagy mértekben tudatos
és racionális lesz. 2. Működésbe lép a szervező akarat, mely össze-
keresi a szervezet elemeit, azaz embereket és dologi erőket, tárgyi
1 V. ö. A társadalmi szervezés értéke. Társad, tud. 1930. 35-86.