dekany_istvan_a_mai_tarsadalom - MTDA A Magyar ...

165
veres tömegből” hosszú fejlődés, szervező munka formált „had-
sereget”. Ez már az állam egyik főszerve. íme, a tisztán közösségi
érzületből kinövő fegyveres tömeg nem elég, kell szervezet is. Ép
így kell szervezett közigazgatás és bíróság is.
Látjuk, a nemzeti közösség rászorul a szervezetre, az államra.
Viszont a kettő nem esik egybe, csak összenő. 56
Az első ábra mutatja, hogy az állam, mely a nép fölött van,
a népi közösséget még jobbára magára hagyja, a II. ábrán az ál
lám már csaknem teljesen ránő a népi közösségre, a nemzetre.
De – ez itt a fontos számunkra – a kettő sohasem egy, mert el-
vileg elválnak, t. i. a nép egy közösség, az állam pedig szervezet.
És akárhogyan nőnek is egybe, mindig szétválhatnak. 2. Kiváló
példák mutatják, hogy ha egy-egy nemzeti állam el is pusztul
pl. a lengyelé, mely az orosz állam része lett, vagy a magyar,
mely 1849 után beolvadt az osztrák állam testbe, mindig fennmarad
a nemzet állam nélkül is. Ez mutatja azt, hogy a közösség a funda-
mentális és az állam a felülépítmény, az Überbau. Csak ennek
egyszerű kiemelése itt a célunk, alább a „közösségkiegészítő szer-
vezetek” kérdésénél tüzetesebben szóba kerül.
6. Nép és nemzetiség.
A közgondolkozásban – a 19. század második felétől kezdve
– a „nemzetiség” szó már nem az, mint Széchenyinél: nemzeti
tartalom (nemzetiesség: ,,a nép fejtse ki a nemzetiségét”), hanem
35 V. ö. Nép, nemzet, állam viszonya ma. Társad, tud. 1941. 5. 28. 1.