dekany_istvan_a_mai_tarsadalom - MTDA A Magyar ...

212
4. A családi élet intim körű, ismeretségi (eponim) környezet;
kiki bensőleg, a legapróbbra ismeri egymást. Az iskolai „osztály” is
ismerősökből áll, de már megkezdődik az anonimitás: jól nem min-
denki ismeri a többit. Csak egyes típusok (pajtások) ismerik iga-
zán egymást. A családi környezet szigorúan homogén, egyérzületű;
az osztály már kevésbbé egyérzületű, sőt sokféle, jó-rossz gyermek
kerül együvé. Viszont egy osztály – a családdal szemben – egy-
korúakból áll, tehát egy fejlődési vonalon párhuzamosan haladó
csoportot alkot.
5. A család élete érzelmekben gazdagabb, az iskola hidegeb-
ben rendezett és fegyelmezett. A családot – központja mindig
az anya – a szeretet maximuma hatja át. Az iskolában is van
bizonyos „pedagógiai szeretet”, de hivatalos íz is jelentkezik. Végre
is természetes a szülők, vagy testvérek viszonya a gyermekkel, az
iskoláé pedig mesterséges, minden érintkezés a tanítási cél diktálta
utakon fejlődik ki: általában a rend, fegyelem, a pontosság, a kö-
telességtudás merevebb vonalán. A család viszont tele van derű-
vel és kedéllyel; ez az iskolában már fegyelembontó volna. A csa-
ládi érintkezés közben az érzelmek finomabbak és árnyaltak.
6. A család kis egység, az iskola nagyobb, sőt megkezdődik
már a tömegesség. Ha a család népes, 8-10-en vannak együtt, egy
népes iskolai osztály 50-60-ra rúg. így a puszta együttlét nehéz-
sége – a súrlódásmentesség és csend biztosítása – a tanítói mun-
kának elnyeli szinte a felét, „fegyelmezni” kell minden percben.
Ebből bizonyos feszesség származik; védekezni kell káros után-
zásokkal szemben; a tanulók nem ugrálhatnak fel, nem futkoshat-
nak ki, nem kérdezhetnek bármely percben valamit stb. – mindez
az iskolában természetes. Viszont ennyi fegyelmezettség természet-
ellenes volna a családban. Ez lehet élénkebb, kötetlenebb. A család
nemes hangú, de szabad próza, az iskola kötött beszéd. A tömeges-
ség hozza magával azt, hogy az iskola átlagosítani kénytelen.
7. A család kapcsolata az élettel roppant gazdag és eleven,
az iskola viszont meglehetősen elzárt az élettől, szinte kolostor-
szerű, különben az iskolai tömegek nem tudnák figyelmüket kon-
centrálni; egymást viszont zavarhatják.
8. A családnak megvannak a maga kegyeletébresztő hagyomá-
nyai; az iskolai hagyományok szűkebbek, kevesebb is a kegyelet-
ébresztő hatás. Másrészről a családi hagyomány anyaga cseké-
lyebb. Az iskola a vallás és nemzet életébe jobban bepillantat,
kegyeletébresztése tehát szélesebbkörű.