dekany_istvan_a_mai_tarsadalom - MTDA A Magyar ...

127
terület, illetve nép, amelyre egy „ország” a maga politikai vezető-
akaratával állandóan hatni tud; ez a szélesebb körre ható akarat
az „imperializmus”„ alapja.
Vannak továbbá esetek, mikor egy impérium határa bizony-
talan; ekkor hatalomszféráról szólunk; ilyen a ,,Habsburg hatalom
szférája” a német kisállamok (Kleinstaaterei) felé: a hatalom
határa hol tágasabb, hol szűkebb, de általában bizonytalan.
A táji (regionális) összefüggéseknek lassú halálára vezetett
a modern közlekedési rendszer, mely társadalmi forradalmat oko-
zott. A belső vándorlás elmossa a különbségeket, bár ennek ellen-
tétéről sem szabad elfeledkezni, amit Keyserling 7 ily formában
fejez ki: „Mennél kedvezőbben fejlődnek a közlekedési eszközök,
annál inkább van kilátás arra, hogy a regionalizmusok fennmarad-
nak s jelentőségük egyre nagyobb lesz. Jobb közlekedési eszkö-
zök ugyanis a kölcsönhatás ellenében működnek. Mennél inkább
érintkezik az ember másfajta emberrel, annál inkább tudatára jut
a maga külön valóságának.” Ez is tény, tagadhatatlan lélektani
jelenség. Másrészt az összeolvadásnak újabb, külön gócai is kelet-
keznek: nagyvárosok, amelyek azonban kevert és színtelen lakos-
ságot egyesítenek, s ezek már nem a regionalizmus táplálói.
Az említett lazán összetelepült helyi közösségekre ma már nem
irányul a közfigyelem. Megfeledkeztünk róluk, s ebből az a kár
származik, hogy általában kezdjük elfeledni a földrajzi, helyi,
szomszédsági összefűződés jelentőségét (legfeljebb kuriózummá
lesznek: matyók). A „partikuláris” kisállamok letűntek, beleolvad-
tak az államokba, mint ahogy a megye pusztán „közigazgatási
egységgé” vált. Ha pedig országot emlegetünk, népre gondolunk,
tehát az ethnikum árnyékba borítja a geografikumot, a nép a földet,
így érthető, hogy gondolkozásunkban ma csak a két, szorosabban
települt egység, a falu és város domborodik ki.
Az egyes „vidékek” összetartozásának, „helyi” érdekegysé-
gének kérdését – leginkább Franciaországban 8 – történészek és
geográfusok tartják számon, ők a gondozói a „regionalizmus” kér-
déseinek. Rajtuk kívül néprajzi tudósok tesznek a legtöbbet
az irányban, hogy felismerjük: egy-egy „vidék” (tájegység) meny-
6
V. ö. Az imperializmus lényege. Magy. Figyelő. 1917. 73-92. 1.
7
Amerika. 1930. 116. 1.
8
V. ö. Mendöl T. A francia emberföldr. keletkezése és a tört, tudományok.
Századok. 1935. 61-70. U. az: Gazdaság- és településtört, a francia
földrajzban. U. o. 442_51.