dekany_istvan_a_mai_tarsadalom - MTDA A Magyar ...

133
Így lesz a város az egyéni szabadság és szabadosság eldorá-
dója, s lazul szét egyre inkább a szolidaritás: az egyének végre is
atomokká lesznek, amelyeknek nincs már kémiai affinitásuk, vegyi
rokonságuk, hanem csak épp egymás mellett vannak. A nagy város
laza összetételű kőzetté, konglomerátummá lesz, nincs a városnak
szorosan kötő erkölcsi athmoszférája, tehát mélyre ható fegyelmező
ereje sem. A falu egyelőre beáramlik a nagyobb városokba. Gon-
doljunk a falu munka-fegyelmére. Mikor felkel a nap, a falusiak
már fent vannak, a falu ,,kirajzik a mezőre”, 16 és ki mer akkor
otthon lebzselni? Senki. Csak a nagyon beteg, vagy a várandós
marad otthon. Másnak erre nincs mersze. Ki „mer” egyáltalán
későn kelni? A városi – jellemző – különböző időben kel fel.
Falun ki mer tétlenkedni? Senki. ,,A paraszt regula kemény”. 17
Rettenthetetlen és szigorú hatalom szorít mindenkit munkára: maga
,,a” falu. Nincs kiszabott munkaidő, mert ez az emberi teljesítő-
képesség végső határa, a komoly elfáradás, íme, egy példa csupán.
Ez az erkölcsi erőtartalék falun kezd már megtorpanni, de még
van ereje. A falusi beköltözik a városba, ipari gócpontokba, és
friss erkölcsi erőket hoz be; de ez sem tart századokig. A falu
maga is kezd belső erejében hányatlani, s a beköltözők friss erkölcsi
táplálékot már nem hoznak magukkal.
Ez a probléma nem jut minden nap a felszínre. Sokáig és ma
az látszik meg, hogy a város a hatalmas intellektuális és technikai
kultúra eredő helye, amely csodálatos alkotásokban szemléltetni
tudja eredményeit. A mélyebb hiba nem látszik: az, hogy a mély
kultúra helyébe egyre inkább csak civilizáció lép, sőt ennek helyébe
is olykor csak látszat-civilizáció. A finom fluidum, a társas ellen-
őrzés, párolog el s ennek végső hatásai kiszámíthatatlanok.
4. Szembeállítottuk egymással a falut s a várost. Ez utóbbit
bonyolultnak látjuk, s könnyen megered a hiedelem, mely szerint
függőleges szerkezetére nézve a falu valaminő, egyöntetű alakulat
Ennek éppen az ellenkezője az igaz. Bárha kicsiny is a falu, mint
társadalmi egység, mégis erősen tagozott, sokféle elemből, réteg-
ből áll. 18 A falu egy egész világ, nemcsak ,,a parasztság” lakóhelye.
16
V. ö. Veres P. Falusi krónika (Év n. 1941.) c. tanulságos leírásait.
17
V. ö. Erdei F. Parasztok.
18
Hogy itt milyen gazdag változatosság van magyar viszonylatban is,
arra Erdei Ferenc könyvei jó betekintést adnak: A magyar paraszttársadalom.
1942. Parasztok. 1938. Magyar falu. 1940. Magyar tanyák. 1942. Magyar város.
!939. Die ungarische Stadt. 1942.