dekany_istvan_a_mai_tarsadalom - MTDA A Magyar ...

11
Minden társadalmi hatás közepett is elég önálló szellemi mozgás-
tere marad az egyénnek, sok lehetőség az egyén „önkiélésére”.
A sokféle társas köteléket nem szabad szorító hálónak elképzelnünk.
Nézzük most már, minő közös fogalmi jegy marad meg a sok-
féle társas életkört tekintetbe véve „a társadalom” számára.
A magyar „társadalom” szó a 18. század előtt ismeretlen volt.
Először 1786-ban fordult elő. 5 Mai jelentésében először 1834-ben
szerepel. Szerencsénk van vele, mert így kaptunk három szót: tár-
sadalom – társaság – társulat, amelyet más nemzetek csak
érezhető kínnal 6 tudnak elválasztani, mindhármukra használják
a latin societas szó származékát (francia: société, angol: society,
olasz: societá), úgy mint a németek is a Gesellschaft szót.
De a magyar szó is félreérthető. Legközönségesebb értelme:
egy ország társadalma. Ha valaki ,,a” társadalom bajairól, a társa-
dalom reformjáról olvas, legelőször is az ország társadalmára gon-
dol. Ez a fogalom („országos társadalom”) máris elég tág körű
embercsoportot jelent. De jelenti a nagyságára nézve meghatároz-
hatatlan, mert „általánosságban maradó” társadalom fogalmát is:
erre van nekünk szükségünk itt, egy általános társadalom-fogalomra,
s erre ez a magyar szó alkalmas, lényegesen alkalmasabb, mint
a nyugati kultúrnemzetek szavai. A társadalom – „országos” vi-
szonylatban – nálunk évszázados nemesi élet gondolatában szere-
pelt: összehangzik itt egy földdarab. (a haza), a rajta élő néppel, 1
sőt a rajta kialakult állam is. Nagy és széles egységre utal ez, de
könnyebb még nagyobb, avagy kisebb egységre térni gondolatban.
A közület szó régi és ma kihalóban van; a köz szó csak,ellen-
tétet fejez ki a magán-nal szemben. A „köz” a „magánon túl”
következik. Ez már a rosszabb, homálytkeltő szavak közé tartozik:
mindig veszélyes individualista szemszögből a társadalom fogalmá-
hoz jutni el; épúgy zűrzavaros a magánból indulni ki a „magánon
túl eső köz” felé.
Nagyon jellemző a 19. századra a kollektív szó. Itt már gon-
dolatban – részben valóságban is – szétesett a társadalom
atomokra s most ezeket összegyűjtjük (lat. colligere = összegyűj-
teni), és így jutunk valaminő „kollektív” egységhez, egyénen túli
csoporthoz.
5
V. ö. Társadalomalkotó erők. 1920. 319-21. Ik. Ekkor a. m. kollégium.
6
V. ö. pl. F. H. Giddings: Readings in descriptive and historical
sociology. 1906. 3. 1.
7
V. ö. „Haza” és „ország” nyelvünkben. Társad, tud 1940. évi. 330-7.