dekany_istvan_a_mai_tarsadalom - MTDA A Magyar ...

297
kok hatalmas hálózatával (Hangya). A tagok együtt felelnek a
szövetkezet tartozásaiért, s osztoznak a tiszta nyereségben, ame-
lyet azonban az alapszabályok rendesen maximálnak. Ez
,,altruista” színezetüknek egyik oka.
A szövetkezeteknek sokféle faja van: hitel-, fogyasztási, be-
szerzési, termelő és értékesítő szövetkezet. Vegyünk néhány pél-
dát, s azonnal látjuk, hogy két fő alapforma van a szövetkezetek
sorában: specializáló és integráló szövetkezet. Az elsőre példa:
X. Budapesthez közeli faluból tejet hordoznak be a gazdák; ki-ki
külön fuvaroz, külön számlára dolgozik, ami roppant munkapazar-
lás. E helyett az egyes magángazdaságok otthon behordják X. köz-
ség ,, tej szövetkezetébe” a tejet, s ez szállít együtt, ez osztja majd
szét; képben csak 5 magángazdaságot (m) véve:
speciális (s) munkarészek (pl.
tej kezelés) egyesítése,
szövetkezet vezetése,
szállítás.
szétosztás.
(Egy beszerzési szövetkezet képe ugyanez, de a szétosztás
IV. önmaga felé fordul vissza). A tej stb. „központok” lényege az,
hogy a tej kezelését és a forgalomba hozatalt, vagyis egy speciális
funkciót kivesz a gazdasági egységekből, ezt speciálisan vállalja.
Ilyen a specializáló szövetkezetek képe.
Egész más pl. egy földbérlőszövetkezet. Van mondjuk 50
gazda, ez közösen bérel 1500 holdat. Itt nincs szó speciális funk-
ciók kivételéről, hanem fordítva, mindenféle munka: szántóföld-
művelés, állattartás, hal- és erdőgazdaság stb. egyesül, kiegészítve
egymást. Az ilyen: integráló szövetkezet.
A szövetkezetek gazdasági súlya nagy, de úgy látszik, a
r. t.-ok világszerte hatalmasabb arányúak tudnak maradni.