dekany_istvan_a_mai_tarsadalom - MTDA A Magyar ...

241
ságát, sem a másét. A szobrász nem azt faragja ki, amit ő szeretne
megalkotni, hanem „ anyagszerűnek” kell lennie. Az építész sem
követheti alkotó fantáziáját, hanem ridegen a célszerűt kell néznie.
Madách látta ezt a falanszter- jelenetben: az alany lelkének el kell
hallgatnia, egy ellélektelenítés (Entseelung) magától következik.
Sombart”· is erre utal (,, Vergeistigung”): a szellem az egyéni lélek
feje fölött siklik át. Ha régebben az alkotó olyan volt, mint a kö-
zépkori kismester: egész lelkét beleadta a művébe, ma ez ritka lett,
mert az uralkodó irányzat a hideg ., személytelenség”.
Ez a kultúra helyébe hovatovább a civilizációt teszi, ez utóbbi
a külsőség, a keret; az előbbi az alkotó, szellemi erő; de legalább
is személyi visszhang, íme, pl. a pozitivista történetírás adatot
adatra halmoz, olykor csak katalogizál, holott az elmúlt életet
kellene lelkében újjávarázsolni. A régi kultúra javait tisztelik, de
intézményekbe zárják: múzeumok, gyűjtemények aztán nem sokat
ügyelnek arra, megjő-e a személyi újjáéledésük stb. -
Végül is a végén azt kell kiemelnünk, hogy mindez – kollek-
tiválás: átlagosítás, intézményesítés, szabályozás, tárgyiasság-elv
- az igazi társításnak csak a külső kezdete; az igazi társításnak
nem a lényege. Valamikép kimaradt – a mai szervezés jelszó min-
den heve mellett – maga a társuló ember. Ide jutott a mai, „ha-
ladó” társadalom.
14. VISSZATEKINTÉS A FEJLŐDÉSI FOK.
A mai társadalom különös vonásaira visszatekintve, megálla-
píthatjuk, hogy az egyes, felsorolt vonások között sok helyütt alig
lehet az összefüggést feltalálni. Ez megfelel a tényleges állapot-
nak: a mai kultúrában kevesebb az egység, mint volt egykor,- 3 ke-
vesebb az, amihez szinte megrögzötten ragaszkodnának az emberek
és szívok mélyéig lelkesednének érte. A társadalom, s a kultúra
jellegébe bevonul egy sajátos összehalmozottság érzése, az hogy
valami épp csak együvé került. Ez a ,, modern” jelleg természete-
sen nem minden ország társadalmában található fel egyforma mér-
tékben. Más és más a fejlődési fok. Sok vonás, melyet feljegyez-
tünk, éppen nem a hazai társadalomra jellemző, sőt távoli, ameri-
kai viszonyokra kell leginkább gondolnunk. Minden a fejlődési fok-
22 Der moderne Kapitalismus. II. köt.
28 V. ö. Schweitzer: Kulturphilosophie. I. 1923.