dekany_istvan_a_mai_tarsadalom - MTDA A Magyar ...

247
séget az amorf alakulat megihlet, az alaktalan csoport hatása
frissítő, élénkítő, néha ellenállhatatlanul mozgató.
íme, amaz ,,alsó régió” nem hiába van benne a társadalomban.
Nélküle sok minden túlkorán lecsendesednék a közösségekben,
a másrészről a szervezet mereven elzárkóznék ,,az élet” elől,
elgépiesednék. Az amorf alakulatok nélkül valaminő friss áram-
lat, amit épp ,,életnek” szoktunk mondani, széltében kimaradna.
Viszont – éppen az alaktalan csoportok azok, amelyek a legjob-
ban rászorulnak a társas ellenőrző hatalmak fegyelmező erejére.
2. A TÖMEG. A SOKASÁG.
A tömeg szó hallatára rögtön valaminő „csoportosulásra” gon-
dolunk, holott a kettő közt különbség van. Csoportosulás van pl. a
jegypénztár előtt: ez még nem tömeg, mert abban nincs egység,
a csoportosulás csak emberekből álló halmaz. Voltakép egyes em-
berek végzik ott külön-külön feladatukat, a jegyváltást, az egye-
sek külön-külön vannak, csak épp egymás mellé kerültek. Cselek-
véseik sem valami közös mozzanatból erednek, hanem egyszerűen
párhuzamosak, sőt olykor véletlenség hozta létre a párhuzamos-
ságot. Ilyen az az eset is, amidőn az utcán járókelők egyszerre
nyitnak esernyőt, mert megindult a zápor; nem ,,közös” (vagy tár-
sas) az akció, hanem csak párhuzamos cselekvésről van szó. Ettől
még távol esik a ,,közös” élet mozzanata.
A tömeg szót tehát szociológiai szabatossággal nem szabad
válogatás nélkül mindenütt használni, ahol „tömeges” csoportok
vannak előttünk. A tömeglélektan megalapítója, Le Bon Gusztáv
(1841-1931) maga is számtalanszor tévedett; 4 általában össze-
tévesztette a tömeget (la foule), a tömegszerű jelenségeket (pL
zavargás), 4 és a sokaságot (les masses) 5 Figyeljük meg csak
a nyelvünket: a tömeg a legtöbbször együttes (jelenléti) csoportra
vonatkozik (miért zúg a tömeg?). Régebben „felekezet” volt a neve,
mert tömeget itt láttak – a „felekezet” körében – együtt (pl. jött
a török „nagy felekezettel”, t. i. nagy tömegben). Egész más a töb-
3
V. ö. La psychologie de la foule. 1895. M ford. A tömegek lélektana.
1913.
4
V. ö. Scípio Sighele, Die Psychologie des Auflaufs. Nem. ford.
5
Joussaint: Psychologie des masses. 1937 Ortega y Gasset: A töme-
gek lázadása. M. ford. 1937.