dekany_istvan_a_mai_tarsadalom - MTDA A Magyar ...

38
tetten – tulajdonneve van. Az ily javaknak megszerzési módja
csak egyféle lehet: eredetileg ősi foglalás (okkupáció), vagy el-
hódítás. Tehát fizikai és erkölcsi erőt tételez fel, puszta megvásár-
lás megszerzéséhez nem elég, (mégha elő is fordul kivételkép, hogy
államok gyarmatot vásárolnak, mint az USA Alaszkát; az ilyen
azonban nem szoros értelemben vásárlás, hanem „lelépési”, azaz
lemondási díj, néha egy-egy kormány megvesztegetése, amire nyil-
vános esetek is hozhatók fel.) Mivel fizikai és erkölcsi erőhatalma
csak nagyobb közösségnek van, (az egyén ereje kevés, mégha igen
gazdag is az egyén), a földrajzi javak, elsősorban a föld – tulaj-
donkép közösségi javak, s a közösségek (törzsek, nemzetségek, ké-
sőbb államok) az egyes családoknak használatra engedik át, nem
ritkán – nálunk is („ősiség”) katonai szolgálatot kötve ki a csa-
ládok részéről. A földrajzi javak tulajdonkép nem kerülhetnek ma-
gánkézbe. A régi magyar birtokjogi felfogás helyes volt. A 19.
század eleje, nálunk Széchenyi, merőben tévedett akkor, mikor
a földbirtokot is, akárcsak az ingóságokat, magánjogi felfogás alá
helyezte. Ma – csekély mértékben – újból meghonosul az ú. n.
vitézi telek, mely az ősi, a föld jellegét érző jogfelfogás renais-
sance-a.
A földrajzi javak megtartásához is közösségi – ma állami-
erő szükséges. Ha ez_az erő megrokkan, a birtok, elvész (így láttuk
az utódállamokban; idegen hódításkor, 1620 után Csehországban,
tömegesen vész el a birtok). Amely állam népe elveszíti birtok-
őrző felfogását, mentalitását és kereskedő-állam lesz (Carthago,
Velence, ma Hollandia), rövidesen letűnik az igazi államok sorá-
ból, mert elferdül az államalkotó szelleme. Viszont a föld szelleme,
az agrár lakosság érzülete államfenntartó erő. Ezt ássa alá a tisz-
tán merkantilis szellem, mely a gazdasági javak szerzésével nagyra
nő: ez szüntelen egyezkedésekre, puszta szerződésekre tesz haj-
landóvá ott, hol az állam, beállítottsága szerint keményen megáll.
Az állam maga is geofix, miként a földrajzi javak is földrajzilag
rögzítettek.
2. Földrajzi javak nem szaporíthatok, csak a gazdaságiak,
a produkálhatok és reprodukálhatók. A földrajzi javak csak „for-
rásai” lehetnek a gazdasági javaknak, miként a talaj, napsugár
és csapadék ,,agrár-szentháromsága” létrehozni engedi a ga-
bonát, kendert stb. A gazdasági javak termelése egyenesen mun-
kára csábít, míg a földrajzi javak foglalásra, katonai, vagy zsák-