dekany_istvan_a_mai_tarsadalom - MTDA A Magyar ...

153
A társadalmi tényállás igen jól kielemezhető arra nézve, minő
haladást jelent ennek az ú. n. művelt közönségnek kialakulása:
– szép témája ez a keletkezőfélben lévő magyar irodalom-
szociológiának.
Csodálatos, minő nehézségek közt tört magának utat a magyar
irodalom. Először a magyar életérzésnek kellett önállósulnia,
a középkor mindent egybeolvasztó univerzalizmusán belül kellett
külön színt nyernie, kifejeznie a magyar létérzést, életfelfogást.
Már az is megfigyelendő kérdés, hogy minő társadalmi körben
lép fel annak kedvelése, ami magyar. Ez mintegy az irodalmi
csirák kutatása.
Észrevehetjük, hogy a közlélek szempontjából sokáig nincs
,,ország 4 '. Szűk-kis körre terjed az irodalmi szemhatár, a papok,
udvarbeliek, főurak rétegének egyik, szerény töredéke akkor
a „világ”. És száz meg száz éven át térbelileg sem nézhettek
,,az” országra: a tényleges, személyes érintkezés még feltűnően
gyér. Még a 19. század elején sem érintkezhetett egy erdélyi egy
dunántúlival, a délvidéki a felvidékivel. A Duna-Tisza-köz meg
éppen el van rekesztve két oldalt egy-egy áradásos övvel, melynek
közlekedésritkító hatása még ma is megvan. A nemzeti irodalom-
hoz érintkezés is kell, nemcsak könyvnyomtatás, író és olvasó.
A térbeli elszakadás még a levelezés elé is akadályokat gördít. De
lelki téren is meg kell lennie az érintkezés diszpozíciójának, sőt
kívánalmának s ez – megszokottá válván a regionalizmus (Id. II.
r. 9.) -. alig akart megindulni. Érezték is, hogy más a lelki tónusa,
érzülete, mentalitása, sőt egész élethangulata a szelídebb Dunán-
túlnak, mint a keménykötésű, robusztusabb Tiszántúlnak, s
az emberek megértésdiszpozíciója is kevés, miután látták, mily
nehezen értik meg egymást.
Nagyban virult a szellemi „közélet” az egyes megyékben, itt
vannak a politikai élet állandó gyújtópontjai, és csak időnként
gyűlnek össze „országos dolgok” megtárgyalására diétára: ezek
nemcsak a törvények szempontjából jelentősek, hanem a megyén-
ként szétzárkózott nemesi elitnek a puszta érintkezése, egymást
megismerése szempontjából is. így aztán politikai kérdéseknek
megvan valamennyire az „országos közönségük”, de irc halmiaknak
nincs. Még szerencse, hogy a magyar nyelv átvészelte a török idő-
ket, sőt! – a vallásos szakadás is igen megélénkítette az irodalmat
(hitviták), s közben-közben a magyarság öntudata, jellegérzése is
megcsillan. De az ilyen viták még nem mozgatnak meg nagyobb