dekany_istvan_a_mai_tarsadalom - MTDA A Magyar ...

149
görnyedt válla, hanem szellemi életfeladat is, amely – táplálja
a hagyomány hordozóit.
Itt iktatjuk közbe a hagyomány virulencia-fokának a kérdé-
sét. Nem minden hagyomány „él” egyforma mértékben, a) Vannak
élő (aktív) hagyományok, melyek velünk lélekzenek, jelenünknek
pezsgő árjába fonódnak; b) vannak már csak épp cipelt, passzív
hagyományok, melyek megcsontosodtak, életnedv kevés kering
bennük; c) vannak túlélt maradványok, „survivals” (olv. szörvej-
velz), amelyeknek értelmük, jelentésük teljesen elveszett és már
csak ethnológusok és más szaktudósok foglalkoznak velük; az élet-
ben megtalálhatók, ámde megkövültén, „koridegen elem” gyanánt,
minő a paróka az angol bírák fején.
A hagyományoknak megvan az összhangjuk egy-egy korban;
nem külön tartjuk fenn őket, hanem egyik a másikat támogatja és
úgy maradnak fenn, mint „hagyományvegetáció” egy nemzet
életében. 18 Fontos az, hogy a megújulásról is gondoskodjunk,
különben az összefonódott egészet könnyen éri csapás a korkritika
részéről; ez a forradalmak elsőrendű oka (új „rendszert” kíván-
nak a tömegek).
3. A hagyományok sajátszerű csoportját képezik az ú. n.
,,intézmény ék”. Mik ezek? Nem mások, mint funkciómód-, vagy
röviden funkcióhagyományok. Hasonlattal: a folyónak le „kell”
folynia kényszerűen (Müssen), s a folyó medre megmondja, a víz-
nek merre „kell” (Sollen) lefolynia. A meder a lefolyásnak
a kerete. Ebben össze van kapcsolva a kényszerűség (muszáj,
Müssen) és a szabályozó akarat (Sollen). A folyó medre is válto-
zik idővel, de egyidőre szilárd keretet és irányt ad a lefolyásnak,
így vagyunk mi az „intézményekkel”: ezek megmondják, minő
keretek közt szabad és lehet (Müssen) cselekedni, és hogyan is
,,kell” (Sollen) valamit megtenni. A kényszerítő mozzanat a tör-
téneti sorsérzésből ered; vannak tevékenységek, beállítottságok,
melyek kényszerűen „adódnak” (pl. egy kis nemzet Kelet-Nyugat
közt nem kockáztathat annyit, mint egy nagy stb.). Az ily „történeti
sorselemeket” egy-egy intézmény, – minő a magyar alkotmány -
mint egy gyűjtőlencse, összefogja, egyesíti. Mivel a „sorselemek” 19
nem szoktak tudatosak lenni, ezért az alkotmányok sem kiagyalt
észtermékek (mesterséges alkotmányokkal szemben a „történe-
18 V. ö. A magyarság lelki arca. 1942, 8-10. fejezet.
19 V. ö. A sorstudomány problematikája. Athenaeum. 1940. 40-56.