dekany_istvan_a_mai_tarsadalom - MTDA A Magyar ...

170
játszani egy „elv”: az ú. n. szentistváni gondolat, azaz a faji tü-
relem.
Sokáig nem gondolnak arra, hogy ez az elv (mint minden elv)
csak egy korlátozással lehet érvényes, ha t. i. felismerjük, hogy
a faji türelmet hirdető ,,szt-istváni gondolat” csak addig lehet ér-
vényes, ameddig a közös élet keresztény szellemi alapját, a köz-
szellemet, közmorált stb. nem ássa alá. Mihelyt oly eset kerül elő,
ahol a nemzetegység komoly veszélyeztetése jő létre a „Szt. István-
féle elv” értelmében, ezen elvnek el kell hallgatnia.
7. Éppen azért, mert a 20. század már tapasztalta a testi-lelki
gyökértelenséggel járó veszélyeket, (amire a hazai kommün is
láthatóan világos, szemléltető példát szolgáltatott), a 20-as évek-
től kezdve egy új népiesség, „népi” nemzet eszméje hódítja meg
a fiatalok közszellemét. A népi gyökérzetet kezdik a nemzetben
ápolni egyre világosabb öntudattal, a népi tehetségeket támogat-
ják stb. Ez napjaink mozgalmaihoz visz.
Látjuk a magyar nemzeti gondolat rétegeit. Egyik gondolat-
réteg sem hat ma kizárólagosan, sőt egymást átszínezik. így- a mai
magyar nacionalizmus rendkívül bonyolult képződménnyé lett.
B) AZ ORSZÁGOS TÁRSADALOM FÜGGŐLEGES TAGOZÓDÁSA.
1. Rendek, rangok, osztályok.
Egy ország, illetve nemzet társadalma mindenkor függőlege-
sen is tagozódik, „rétegekre” oszlik, rétegződik. Mindig van ,,fent”
és „lent” a társadalomban. Vannak rangok, van vertikális (függő-
leges) differenciálódás. Vannak vezető és vannak vezetett elemek.
Vannak különböző magasságú pozíciók, helyzetek. Az egyik em-
ber magasabb „állású', mint a másik; íme, már a köznyelv sokféle
kifejezéssel szolgál, (réteg, rang, pozíció, társadalmi állás). Ehhez
újabban még tudós hozzátételek is járultak, mióta észrevették,
hogy egy-egy réteg különleges jellegű társadalmi típust vagy élet-
formát kristályosít ki. Napjainkban legszokásosabb osztályokról
szólani. Mindennek mi a jelentése? Mit értünk rendeken, osztályo-
kon, pozíciókon? E kérdés zűrzavaros formában maradt a 20. szá-
zadra, a 19. század liberális-demokratikus eszméi félretolták a kér-
dést és ma egy vertikális szociológia sűrű homályban kénytelen ta-