dekany_istvan_a_mai_tarsadalom - MTDA A Magyar ...

206
érezhető különbség), de kiki erősen hasonló helyzetijén van. Láza-
dónak számít az, aki maga akar más fölé kerekedni, szubjektív
énjét kihangsúlyozni: ez a közösségi érzületvilág ellen fellázadó
típus a tirannus-fajta, olyan, aki már csak Én. Ezzel az „éhség-
gel”, szubjektivizmussal szemben kapnak lábra azok a törekvések,
hogy uralkodjék a törvény, kell mindenekelőtt szubjektivitástól
mentes törvényhozó és bíró. Aki ily tisztséget, mint közösségi meg-
bízatást elvállal, az nem a maga személyében lesz más fölött álló,
hanem – mint ma mondanók – a közösségi „eszmét” képviseli:
az illető, aki tehát törvényhozó, vagy bíró, közeláll a közösség
alapvető életigényeihez, önmagát azonosítja a törvénnyel, s ezzel
objektívvé válik. Tekintélyének alapja a törvény, ő a törvény, ő
a tekintély, mert több, mint szubjektív egyén, t. í. a közösség ob-
jektív életigényeinek, eszméjének a képviselője. Különleges fej-
lődési fok ez: vannak önmagukat a törvénnyel azonosító, objektív
eleinek a társadalomban, akik felelősek a közösségért és illetéke-
sek, mert bennük a közösség életakarata szubjektivitástól mente-
sen szólal meg. Ez igazában a történeti differenciálódásnak nagy
lépése. Objektív törvény és objektív személyek párhuzama szüle-
tik meg. Olyan ez, mintha a közösség laza testi állományában egy
különálló csontrendszer képződnék. A közösség kemény támasz-
tékot kap, stabilizálódik és normalizálódik.
Számításba jő továbbá a szociális előrelátás soha nem nyugvó
problémája. 1 Mi biztosíthatja azt, hogy valami meg fog történni?
Sokáig nem súlyos probléma, mert a közösségek életének hullám-
zása csodálatosan lassú és csendes; nem igen történik semmi szo-
katlan, amire már előre fel kell készülni. (A rendes bajt, a szünte-
len háborúskodást megszokták: ez évezredeken át normális volt.)
Mégis akadtak oly problémák, amiknek megoldására fel kellett
készülni és – ebben a spontán élettevékenységeket ápoló közős-
ség már gyenge volt. Ahol előre kellett összehangolni az emberi
akaratokat, ott szükségkép lépett előtérbe valamiféle „szervezet.”
Mac Iver, newyorki szociológus professzor abban látja a lényeges
különbséget a közösség és a szervezet között, 2 hogy a közösség
a sokféle, tényleges, de kiszámíthatatlan akaratnak az összehan-
golódott rendszere, ellenben a szervezet valaminő előre megható-
1
Duprat: Prevision sociologique et structures sociales. Archives de sociologie.
1933. 3-5 fasc. 129-314.
2
Community (1917), 3. kiad. 1924. 129. 1.