dekany_istvan_a_mai_tarsadalom - MTDA A Magyar ...

263
Szerencse e társadalmi tényállás, mert ez a lehetőség az alapja
annak, hogy fenn tudnak maradni nagy, örök emberi értékek.
4. JEGYZET AZ IRODALOM SZOCIOLÓGIÁJÁRÓL.
Az irodalom több szempontból lehet a vizsgálódás tárgya; 1
a múlt század polgári irodalomszemlélete az esztétikai értékbírá-
lat szinte kizárólagos jogait hirdette, a művek „méltatása” volt az
első vonalon. Ez egy individualista irodalomszemlélettel párhuza-
mos, mely az író és a mű viszonyát figyelte, az „önálló írói egyé-
niség” emanációs ereiében hitt, ki művét a maga szuverén lelki
mélységeiből hozza napvilágra, Egy „titanista” nézőpont ez: az író
mindig valaminő teremtő titán, hős, önmagából teremtő szellem, ki
a műben léte végcélját elérte, író viszonya a társadalomhoz ehhez
képest eltörpül; a mű társadalmi hatása (pl. Jókaié) másodrendű,
sőt nem is igazi „irodalmi” kérdés. „Igazi” író az, aki fennkölt írói
magányában teremt, a társadalomra való tekintet nélkül.
Ezt az irodalomszemléletet Horváth János* 1 segítette nálunk új
fordulathoz, aki kitágította az „irodalmi mű” fogalmi körét, s elő-
térbe állította az író és közönsége viszonyát. Az író már kifelé
hat – ez is értékkategória, t. i. szociális kategória, nemcsak az
esztétikum az érték.
Erre a következő irodalomszemléleti kor nemcsak a közönségre
tett „hatást” nézi értéknek, hanem a szerzőknek a közösség lelki-
ségében való gyökerezését is, s azt, mikép él a közösség sors-
problematikája az íróban, mikép éli át a néplélek mélyét az író,
mikép küzdi ki magában az életérzés magasabb fokát és tudatos-
ságát. Ez alapon nem keveset kell revidiálnunk. 3 Ha csak az író
szépségideálját nézzük, egy Kazinczy vagy egy Kölcsey az ú. n.
németes iskolába kerülnek bele, mert éppen hódoltak a németektől
felénk sugárzó ízlésnek – műveikben; ellenben ha lelkiségük gyö-
kereit nézzük, őket tipikus és mély magyar lélekkel telitettnek fog-
juk találni, közösségi érzésük (Kölcsey a jobbágykérdésben!) erő-
teljes, így az irodalomszemlélet nem reked meg az író és a mű
dualizmusában.
Nyilván már a 19. század polgári irodalomszemlélete sem ma-
1 W. Mahrholz· Lilerargeschicte u. Literarwissenschaft. 2. kiad. 19322.
2 Magyar irodalomismeret. Minerva 1. évf.
3 Kölcseyből mennyivel többet lát Kornis, mint láttak régibb irodalom-
történészek!