dekany_istvan_a_mai_tarsadalom - MTDA A Magyar ...

140
Ez feltevés lehet a szó eredeti használatánál, de a történelem más-
ról tanúskodik: a közös származású egységek is igen kevertek;
mégis egy egységként szerepelnek: a natio tehát történeti szerep-
egységre utal. Valóban a nemzetnek közös a múltja, közös a sorsa,
közös a műveltsége, s végül közös a hivatásérzése (missziója) is.
így már látjuk, egy történetileg megragadható bonyolult összefüg-
gésről van szó.
1. A nemzet mint közösség.
Nem ismerünk nemzetet, melynek kimutatható a születési év-
száma. Az keletkezik szinte ,,magától” a történeti idők során;
olyan, mint egy kristály, melyre egyre újabb rétegek rakódnak,
ámde belül is egyre átstrukturálódik. Egy szervezési aktussal nem-
zetet létrehozni nem lehet, mint lehet máról-holnapra egy-egy
államot. A nemzet „alakul”, 4 a természetes összevonzódás törvé-
nyei szerint. Látjuk immár azt, hogy a nemzet természetes közös-
ség, 4a sokcélú élet-egész, amely a maga életét éli, nem pedig speciá-
lis „szerv” valaminő konkrét célra berendezve. Ezért bonyolult
a nemzet. Nem csoda, ha kellőkép fel nem készült elmélkedők
el-elsiklanak a nemzet lényegének kérdésein. Nézzük meg először,
hogy a nemzeti életközösségnek mik az összekötő tényezői. Ezt
már a közösség elméletéből ismerjük, most csak részleges esetre
alkalmazzuk az ott megismert szempontokat.
a) A területi összetartás. – Azok, akik a nemzetet közösségi
életformának ismerték fel, s ismerik a közösség pontosabb fogal-
mát (Id. II. rész), már ebből jelentékeny következtetéseket tudnak
levonni, s eleve mentesek maradnak bizonyos, fel-felbukkanó egy-
oldalúságoktól: ilyen a nemzetfogalomnak napjainkban is feltüne-
dező elspiritualizálódása. 5 A nemzet nem pusztán „kollektív szel-
lemi lény”, hanem ennél több: mint a történetben reális küzdel-
meket folytató közösség, mindazokat a tényezőket magában fog-
lalja, amelyekből általában a közösségek összetevődnek.
4 V. ö. Walter Goetz: Die Enstehung des italienischen Nationalgefühles.
1942.
4a
V. ö. H. Freyer. Gemeinschaft u. Volk, (Philosophie der Gemeinschaft
ed. Krueger.) 1929.
5
V. ö. még Somogyinál is (A nemzeteszme. 1942), aki pedig a fajról
írott könyvében világosan látja a biológiai kérdéseket is.