dekany_istvan_a_mai_tarsadalom - MTDA A Magyar ...

41
ágat és nem rész-munkák fűződnek össze, hanem egy-egy sokrétű
társadalom jut egységhez „társadalmi” munkamegosztás révén.
Az ú. n. technikai és a társadalmi munkamegosztás tehát nem egy-
féle, az egyik analitikus, a második szinthetikus jellegű. Az egyik
csak „foglalkozási ágakat” segít létrejönni, a másik társadalmi egé-
szeket.
9. Számításba kell vennünk azonban azt is, hogy a gazdasági
javak nem mind önállóan használhatók, hanem csak úgy, hogy so-
rozatosan vesszük őket igénybe (pl. házépítéshez a téglát, cemen-
tet, fát stb.) Ezek a javak egymást kiegészítő (komplementer) ja-
vak. Vannak persze egymást pótló javak is. így a gazdasági élet
is összekapcsolja az ezekkel rendelkező embereket. Hatalmas sze-
repet játszik ez az áralakulásban. Nemcsak a termeléstől függ az
ár, hanem a várható ártól is a termelés. A kiegészítő és a pótló
javak egymással össze vannak fűzve és az ezeket termelő emberek
is. Ha az Egy. Államokban emelkedik az ár, ez hat a magyar ter-
melőre is.
Viszont egész foglalkozási ágak kedvező konjuktúrája vonzó,
kedvezőtlen konjuktúrája szétszóró hatású. A mezőgazdának
rosszul megy, erre a mezőgazdasági munkás elfordul ettől az
ágtól és iparra tér át, városokba tódul, így megeshet, hogy az ame-
rikai agrár árak esése hat a magyar városiasodásra stb. Messzeter-
jedő kapcsolatoknak nincs se szeri, se száma.
Szólnunk kell végül röviden a gazdasági élet „fokairól”, mert
ez kiválókép gazdaságszociológiai kérdés. 16 A gazdasági életnek
nem volt meg a mai csereforgalmi jellege. Az első fokokon az élet
önellátásra törekedett és pedig
1. az ősz gazdaság fokán a szétszórt csoportok, töredékek
(„hordák”) szabálytalan szükségletkielégítését látjuk, csekély
előre gondoskodással, a „munka” rendszerességének hiányával;
2. a zárt házigazdálkodás (oikos-gazdaság) fokán a kisközös-
ség termelő, egyben fogyasztó; magamagát látja el, rendszeresebben
dolgozik, politikai fegyelem már van; munkamegosztás csekély.
3. A városi piacgazdálkodás fokán a fő társadalmi munkák
megosztódnak; termelő és fogyasztó még személyesen érintkezésbe
juthatnak (személyes rendelés és vásárlás: Kundenproduktion). Vá-
ros és „vidéke” képeznek egy gazdaságtársadalmi egységet.
10 Bővebben: A gazdasági élet fokai és az élettérgazdaság. M. Közgazd.
Szle. 1940. 539-575.