pdf 9700 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet

More documents

Recommendations

Info

Újvári Edit Fiziognómia – avagy szellemi kaland „a mûvészet és a tudomány határmezsgyéjén” „A test képében a lélek képét mutatja meg” – írja Giovan Battista Della Porta Az ember fiziognómiájáról címû XVI. század végi kötetében, amely a modernkori fiziognómia alapmûve. A Vígh Éva szerkesztésében megjelent „Természeted az arcodon” A fiziognómia története az ókortól a XVII. századig címû szöveggyûjtemény Della Porta-traktátusa szerint a „fiziognómia mûvészete” segítségével leírható és felismerhetõ valamennyi jellegzetes lelkialkat – pl. a dicsekvõ, kishitû, nemeslelkû, fösvény stb. ember – számos külsõ jegye. Különösen a zoomorf-jegyek lélektani jelentésekkel való felruházása jelzi, hogy az emberi kultúra legmélyebb rétegeibõl eredeztethetõ mûvelõdéstörténeti hagyománnyal állunk szemben a fiziognómia esetében. Hiszen a természettel szimbiózisban élõ archaikus életformák totemizmusa, állatkultuszai, mítoszai és állatmeséi, valamint a törzsi kultúrák gyakran állatokra utaló nemzetségi- és személynevei bizonyítják, hogy az emberi identitás kifejezésében – mind a közösségi mind a személyes identitás esetében – meghatározó szerepe volt az állatszimbolikának, valamint a külsõ jegyek és a belsõ tulajdonságok közötti analógiának. Ennek az õsi hagyománynak sajátos továbbélése mutatható ki az ókori görögrómai mûveltségben (pl. Marcus Antonius Polemón A fiziognómiáról c. mûvének II. fejezetében), majd ennek nyomán az európai kultúrában; annak ellenére, hogy az ember állatok fölé rendelt hatalmát valló keresztény hagyomány pl. a zoomorf jegyeket elsõsorban az ördögi hatalmakhoz rendelte. Mégis – amint azt Vígh Éva munkájából megtudhatjuk –, a fiziognómia tovább élt az ókori szöveghagyomány nyomán a középkorban, többek között egy Arisztotelész által írt vagy pszeudoarisztotelészi mû tekintélyének köszönhetõen, majd a humanizmus korszaká-
Szemle ban – az ünnepelt ókori tradíciók egyikeként – ismét virágkorát élhette. Vígh Éva kétkötetes munkája – a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán folyó mûvelõdéstörténeti kutatásokba illeszkedõen – az Ikonológia és Mûértelmezés sorozat 11. részeként a fiziognómiai irodalom történetének bemutatására vállalkozik. A két könyv több mint reprezentatív összefoglalás, átfogó, hiteles képet nyújt egy több évezredes európai kulturális hagyományról. Az elsõ kötetet, a téma részletes tudománytörténeti ismertetését tökéletesen kiegészíti a második kötet, amely a fiziognómiai irodalom legjelentõsebb forrásainak – Pszeudo-Arisztotelész értekezésétõl kezdõdõen többek között Leonardo da Vinci, Charles Le Brun szövegének – közlése, valamint a fiziognómiai témájú szakirodalom tanulmányaiból történõ válogatás. Mûvészettörténeti, irodalomtörténeti, szemiotikai, mûvelõdéstörténeti tanulmányok bizonyítják a fiziognómiai szemlélet hatását és jelenlétét az európai tradícióban. Az olvasó ennek köszönhetõen széles körben tájékozódhat errõl a sajátos kultúrtörténeti hagyatékról, amely a XVII. század végéig számos mûvészeti ágban, tudományban éreztette hatását. A test és a lélek összefüggését valló fiziognómiát a görög, majd latin kultúra írásban rögzített hagyományként örökítette az utókorra, amelyet részben arab közvetítéssel vettek át a középkori Európában. Ezt a mûvelõdéstörténeti folyamatot – a legjelentõsebb források és szerzõik, mûködésük részletezõ bemutatásával, pontos lábjegyzet-adatokkal kiegészítve – tárja az olvasó elé az elsõ, tudomány/mûvelõdéstörténeti kötet. A mûvelõdéstörténeti fejezetet követõ tíz tanulmányában az italianista szerzõ – mûvelõdéstörténeti kutatásaival összhangban – irodalmi, mûvészeti alkotások elemzésén keresztül mutatja be a fiziognómiának az itáliai középkori, reneszánsz, barokk és klasszicista mûvészet elméletére és mûalkotásaira gyakorolt hatását. Betekintést nyerünk a fiziognómia orvosi–asztrológiai kapcsolódásaiba, az irodalmi és mûvészi ábrázolásra, a retorikára és a morálfilozófiára gyakorolt hatásaiba, valamint a mágikus–ezoterikus hagyományokkal való összefonódásaiba. Vígh Éva tanulmányai az interdiszciplináris kutatás, a mûvelõdéstörténeti, kortörténeti kontextusba helyezett értelmezések létjogosultságát bizonyítják. A bûn arcai az Isteni színjátékban címû tanulmányban a XIII–XIV. században, Dante korában széles körben ismert, részben arab közvetítéssel érkezõ antik eredetû korrespondenciatanok tárulnak föl, amelyek alapján az emberi érzelmek és jellemek fiziognómiai, asztrológiai jegyeit meghatározhatónak vélték és le is írták különbözõ rendszerezésekben, általában négyes csoportokba foglalva. E források tükrében elemzi a szerzõ Dante jellemábrázolásainak „fiziognómiailag beazonosítható” momentumait. Dante kortársa, az eretnekként máglyahalálra ítélt Cecco d’Ascoli befejezetlen mûvének, az Acerbának elemzésébõl egy jellegzetes középkori, okkult tradíciókkal átszõtt tudományos nézetrendszer bontakozik ki – az „A szív tulajdonságait szemmel láthatod…” Asztrológia, fiziognómia és erkölcsök Cecco d’Ascoli mûvében címû fejezetben. Elsõsorban az irodalmárok érdeklõdésére tarthat számot a Petrarca költészetében megfogalmazott nõi szépség-kánon analógiákon, szimbólumokon alapuló fiziognomikus jegyeit tárgyaló Laura fizionómiája és a klasszicizmus fiziognómiája címû tanulmány. A reneszánsz képzõmûvészetek iránt érdeklõdõk új megvilágításban olvashatnak a korszak jeles képviselõinek alkotói szándékairól. A tanulmány címe: Fiziognómia és az érzelmek vizualizálása a cinquecento mûvészetelméletében, melyben Leonardo da Vinci, Pomponio Gaurico, Giovan Paolo Lomazzo szövegei alapján Vígh Éva elemzi az esztétika és az etika határterületeit érintõ karakter-ábrázolások korabeli elméleti problémáit és törekvéseit. Az égi jelek tudományának tekintett asztrológia a középkor és a humanizmus mûveltségében is jelen volt, fiziognómiával kapcsolatos összefonódásaira számos utalás történik a két kötetben. Ezért is indokolt egy részletesebb, egyetlen kiemelt témára koncentráló elemzés, amelyet A Vízöntõ fiziognómiájáról olvashatunk. A következõ tanulmány, Az olasz klasszicizmus szemiotikusa: Giovan Battista Della Porta címében is jelzi: amikor egy XVI. századi jellegzetes élet- 103 KÉK mûrõl, az évezredes hagyományok alapján kibontakozó tudományos érdeklõdésrõl és munkásságról olvasunk, valójában a legáltalánosabb értelemben vett emberi intelligencia – az analógiák, az összefüggések, a jelek és a hozzájuk kapcsolt jelentések világának egy sajátos, koraújkori formája, szemiotikája tárul föl elõttünk. A fiziognomia retorikai és etikai felhasználhatóságára, a „civilizált ember” ismérveinek elméletére mutat rá a Néma és zengõ ékesszólás a XVI–XVII. század udvari irodalmában címû fejezet. A „Jelek mûvészete” és fiziognómia Giovan Bonifacio mûvében címmel közölt tanulmány az olasz barokk korszak viselkedés- és metakommunikációs formáinak (metaforikus gesztusok, testbeszéd) retorikai, erkölcsi és társadalmi funkcióit bizonyítja. A petrarkista szépség-kánon változásait elemzi a barokk költészet fiziognomikus jegyeivel foglalkozó 9. fejezet: Fiziognomikus metaforák az olasz
Page 1 and 2:
III. folyam XI. évfolyam 2007. I.
Page 3:
Tartalom Prológus számunk tartalm
Page 6 and 7:
6 KÉK Szakralitások és profanit
Page 8 and 9:
Page 10 and 11:
szénbányában vagy harckocsi-öss
Page 12 and 13:
Papp Richárd Bevezetés Az idõ sz
Page 14 and 15:
így egészítette ki az elmondotta
Page 16 and 17:
E két utolsó interjúrészletem a
Page 18 and 19:
18 KÉK jelentõségét átérezve
Page 20 and 21:
szavaival élve: hasonló volt, de
Page 22 and 23:
Page 24 and 25:
24 KÉK és a liturgikus gyakorlat
Page 26 and 27:
egy alexandriai származású zsid
Page 28 and 29:
karján, hol pedig galambokkal kís
Page 30 and 31:
S ha a szentély a Mennyek országa
Page 32 and 33:
43 Az újplatonizmus leghíresebb e
Page 34 and 35:
Gantner Brigitta Eszter A címben e
Page 36 and 37:
asszimilálódott nemzedék ne tudo
Page 38 and 39:
zásairól; A zsidókérdésrõl. N
Page 40 and 41:
a jelenlévõket a múlt tengeri ut
Page 42 and 43:
pedig, egy fesztivál jó alkalmat
Page 44 and 45:
A csónak tehát gazdasági, társa
Page 46 and 47:
Társadalmi részvétel Folytonoss
Page 48 and 49:
48 KÉK lizmus legkiélezettebb pé
Page 50 and 51:
Gyenes Fruzsina I. Bevezetés sebbe
Page 52 and 53: ugyanis kerülni kell a feltûnést
Page 54 and 55: 54 KÉK berek nem hétköznapi arcu
Page 56 and 57: maga a missziós intézményrendsze
Page 58 and 59: 58 KÉK szolgálattevõk munka köz
Page 60 and 61: napjaikat meghatározó tulajdonsá
Page 62 and 63: két világ határán levést, a k
Page 64 and 65: (36222022/01/KB). Ezt segíti elõ,
Page 66 and 67: egységet és összetartást kell m
Page 68 and 69: 68 KÉK Szakralitások és profanit
Page 70 and 71: 70 KÉK magában, mint a kereszt, m
Page 72 and 73: fesztiválra. És itt most nem els
Page 74 and 75: 74 KÉK Szakralitások és profanit
Page 76 and 77: a fesztiválok piacára kivitt áru
Page 78 and 79: INTERNETES FORRÁSOK [2005.11.08] h
Page 80 and 81: 80 KÉK múzeumoknak elsõdleges sz
Page 82 and 83: ális élet egyik jelentõs képvis
Page 84 and 85: 2. táblázat 3. táblázat Képek
Page 86 and 87: Medgyaszay László: képek az Ép
Page 88 and 89: Jurij Lejderman, stb.). Az utóbbi
Page 90 and 91: 90 KÉK mányos struktúrájához r
Page 92 and 93: 92 KÉK tudomány területén is a
Page 95 and 96: Recenzió Felföldi Barnabás beteg
Page 97 and 98: napjainak éleslátással és bölc
Page 99 and 100: Modla Zsuzsanna somban némi interp
Page 101: Szemle menjen a kisebbségekért te
Page 105 and 106: A. Gergely András Távoli alakot l
show all

pdf 9700 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?