pdf 9700 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet
pdf 9700 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet
pdf 9700 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
68<br />
KÉK<br />
Szakralitások<br />
és profanitások<br />
megismerését, és azok elfogadását.<br />
Arról, hogy mit jelent ez a gyakorlatban,<br />
azaz a „szigetesített vallás” hitrendszerének<br />
esetében álljon itt egy<br />
példa. Az egyik protestáns interjúalanyom<br />
a következõ történetet mesélte<br />
el: „És aztán nagyon jót beszélgettünk.<br />
[…] Érdekelt, hogy hogyan lehet enynyire<br />
a szentekkel foglalkozni, mert<br />
ez tõlem nagyon távol áll. És ezért, ha<br />
pl., bejött volna valaki, hogy a katolikusoknak<br />
miért kell ez a sok szent,<br />
akkor nem tudtam volna mit mondani<br />
neki, mert egyetértek vele. De így<br />
hogy beszéltem vele, és elmondta,<br />
hogy miért fontos, hogy mit kell figyelembe<br />
venni, már én is tudtam<br />
volna meggyõzõdéssel válaszolni egy<br />
olyan embernek, aki ilyen kérdéssel<br />
jött volna be” (11342537/02/I). Ebben<br />
a történetben nem csak az ökumenikus<br />
nyitottság fontos számunkra,<br />
hanem az, hogy egymás felekezeti<br />
másságainak megismerése nyomán lehet<br />
igazán közeledni egymáshoz és<br />
keresztényként jelen lenni a fesztiválokon.<br />
Az egymást megismerni és<br />
megérteni akarása nyomán jön létre<br />
az a kereszténység, amely a „szigetesített<br />
vallás” lényegét adja, hiszen a történetet<br />
elmesélõ lány a saját felekezeti<br />
meggyõzõdései ellenére lett volna képes<br />
beszélni a szentekrõl, azaz valamirõl,<br />
ami ugyan nem az õsi keresztény<br />
hitelve<strong>kb</strong>õl ered, azonban napjain<strong>kb</strong>an<br />
mégis a kereszténységhez, a<br />
keresztény valláshoz kapcsolódik.<br />
Mindez a fent felvázolt helyzet azonban<br />
nem meglepõ, hiszen, ha jobban<br />
belegondolunk a kereszténység az<br />
egyike az öt világvallásnak, a felekezetek<br />
tulajdonképpen csak ezen belüli<br />
irányzatok. A mai magyar társadalom<br />
nem hívõ tagjainak tudatában a kereszténység<br />
általában egységes jelenség,<br />
egységes intézményrendszer. Az<br />
elsõdleges megkülönböztetés ugyanis<br />
a keresztény vagyok, és a nem vagyok<br />
keresztény között, nem pedig a kereszténységen<br />
belüli felekezetekhez<br />
tartozás mentén húzódik. Ez pedig a<br />
kereszténység szemszögébõl nézve tulajdonképpen<br />
a vallásos – azaz az<br />
„igaz hitben hívõ” – és a nem vallásos<br />
ember dichotómiáját jelenti. A „szigetesített<br />
vallás” tehát egységes kereszténységet<br />
jelent az egymásnak való felekezeti<br />
érdekességek megmutatásával<br />
együtt. Mindezekre álljon itt egy interjúrészlet:<br />
„Ugyanabban az Istenben<br />
hiszünk, ugyanaz a vallásunk. Az emberek<br />
azért mégis csak összekapcsolják,<br />
hogy ez egy vallás, a keresztény<br />
vallás” (11342537/02/I).<br />
Nézzük meg tehát azokat a fontosabb<br />
hitelveket, amelyek megjelennek<br />
a „szigetesített vallásban”, azaz a felekezeti<br />
különbségektõl megtisztított,<br />
de a felekezeti sajátosságokat felmutató,<br />
a keresztény közös alaphoz visszanyúló,<br />
minden felekezet hittételei között<br />
megtalálható elképzeléseket, gondolatokat.<br />
A „szigetesített vallás” egyik középpontja<br />
az élõ Istenben való hit; aki ott<br />
van velük a Szigeten (31282737/02/I).<br />
A másik fontos középpont Jézus<br />
Krisztus alakja. Jézus ugyanis nem<br />
csak, hogy a középpontot, az egyházak<br />
közös pontját (28262323/01/I,<br />
11255023/01/I) fejezi ki, hanem a<br />
szakrális találkozását a profán világgal.<br />
A „szigetesített egyház” által létrehozott<br />
hitrendszernek ugyanis nem<br />
csak az a „feladata”, hogy a felekezeti<br />
sokszínûséget áthidalja, hanem az is,<br />
hogy kapcsolatot, hogy kommunikációs<br />
hidat teremtsen a keresztények és<br />
a nem keresztények között, mint ahogy<br />
egyik interjúalanyom elmondta:<br />
„Nem jó magatartás, ha becsukom a<br />
szemem, és csak azt nézem, hogy az<br />
egyház én vagyok, meg akik mögöttem<br />
állnak. Ez nem jó. Ki kell nyitni a<br />
szemünket. Nézd meg Jézus példáját.<br />
Õ sem a templomo<strong>kb</strong>an prédikált,<br />
hanem az útszélen, és nézd meg milyen<br />
embereknek. Szóval, ha már õ a<br />
példa, akkor ezt kéne csinálnunk éjjel-nappal”<br />
(33132048/01/I).<br />
Azt mondhatjuk tehát, hogy a keresztény<br />
hitrendszerbõl azok a motívumok<br />
vállnak kiemelkedõen hangsúlyossá,<br />
amelyek valamilyen módon,<br />
egyértelmûen Jézushoz kapcsolódnak,<br />
belõle eredeztethetõk. Épp ezért<br />
a „szigetesített vallás” Jézuskövetést<br />
fejez ki; úgy kell megélni a keresztény<br />
létet, ahogy azt Jézus tanította, ahogy<br />
azt õ maga is tette. Ez pedig nem jelent<br />
mást, mint az evangélium megélését.<br />
A Jézuskövetés azonban azt is<br />
magában hordozza, hogy az evangélium<br />
megélése nem egy passzív folyamat,<br />
hanem ez egy cselekvõen megélt<br />
evangéliumi szemlélet; ahogy egyik<br />
interjúalanyom fogalmazott: „Az tud a<br />
KözösPontban megmaradni, aki a kereszténységét<br />
aktívan, cselekvõ módon<br />
megélt evangéliumi elkötelezettségnek<br />
tartja” (31282737/03/I). Nemcsak<br />
követni kell tehát azt az érték-,<br />
és normarendszert, amelyet Jézus tanított,<br />
hanem tovább is kell adni,<br />
mint ahogy azt a missziós parancs 23 is<br />
elmondja. Ebben Jézus elküldi tanítványit,<br />
az elsõ keresztényeket, hogy<br />
adják tovább, amit tõle tanultak. A<br />
missziós parancs által így a misszióra<br />
minden keresztény küldve van, úgy<br />
ahogy az õsi keresztények küldve lettek.<br />
Ezt az (õs)keresztény mintát kell<br />
követni, azon az úton kell járni, amelyen<br />
az elsõ keresztények.<br />
Következésképpen a „szigetesített<br />
vallás” tulajdonképpen egy „misszióvallás”,<br />
egy missziós célokra, pontosabban<br />
konkrétan a fesztivál-misszió<br />
céljaira „kifejlesztett”, létrehozott,<br />
megalkotott vallás. Ebbõl következik,<br />
hogy hitrendszerének alapját alkotja a<br />
misszió, a missziózás, a missziós tevékenység.<br />
Az egyház missziós magatartása<br />
pedig azt jelenti: „az egyház által<br />
képviselt tanítást és önmaga belsõ va-