pdf 9700 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet

More documents

Recommendations

Info

fesztiválra. És itt most nem elsõsorban azokra a – KözösPontosok által csupán külsõségeknek tartott (11342537/02/I, 37201136/01/I, 37131115/02/I) – dolgokra gondolok, hogy hiányoznak bizonyos eszközbeli háttérfeltételek, pl., hogy nincs szószék, nincsenek térdeplõk stb., hanem arra, hogy bár a liturgikus formák ugyanazok, mint egy templombeli istentiszteleten mégis az egésznek a „feelingje egy fergeteges élmény” (17202637/02/I). A légkör más tehát, hiszen ez valahol pont a misszió „szigetesített” volta és célja miatt egy „kiállítási mise” (17202637/02/I). Arról van tehát itt szó, hogy egy olyan 72 KÉK misét, és istentiszteleteket kell a Sziget Fesztiválon celebrálni, amelyek megmutathatóak, élvezetesek, érdeklõdést felkeltõk, de közben száz százalékig az egyházi kereteken belül maradnak. Épp ezért a Sziget Fesztivál istentiszteleti egyrészt „mezei misék”, másrészt modern ifjúsági misék. Pontosabban az interjúalanyaim egy részét a tábori, a túra közben a hegytetõn megtartott misékre emlékeztetik (23282721/03/I, 11255023/01/I), más részüket pedig az ifjúsági misékre (17202637/02/I). Mindezekbõl következik, hogy ezeken az istentiszteleteken egy nagy egyszerûség, egy puritánság jelenik meg, amely alatt azt kell érteni, hogy a templomi „tömjénfüstös” formák eltûnnek, és az egész jól érthetõvé válik. Ez különösen a katolikus szentmisén látszik, ahol lényegében eltûnnek a letérdelések, és mindössze csak fel kell állni az adott részeknél, illetve a prédikációban, ahol mind a téma, Szakralitások és profanitások mind az elõadásmód kifejezetten a „szigetre szabott”. Jó mutatja ezt a törekvést a 2005-os evangélikus istentisztelet, ahol a lelkész a prédikáció alatt lerajzolta az oltár mögé, a sátor falára feltett papírlapra azt, amit magyarázott. Az egyszerûség mellett a misék fiatalos hangulata is fontos; az ifjúsági énekek éneklése szinte magától értetõdik, de gyakori, hogy az énekeket gitárral kísérik, sõt olyan is van, hogy maga a lelkész gitározik. Ezek tehát azok az elemek, amelyek a tradíciók átalakításhoz tartoznak, azaz amelyekben a KözösPont módosítja a hagyományos kereteket. Azonban a hagyományok megõrzés itt is meg van. Ez az amúgy is kötött liturgikus formák betartása mellett a térhasználatban tükrözõdik. A sátornak az a része, ahol az istentiszteletek alatt az oltárként funkcionáló asztal állt a hét többi részében nem volt látható a betérõk számára, azaz különbözõ színû anyagokkal takarták el, választották le a sátor többi részétõl. Ennek okát azzal magyarázta egyik interjúalanyom, hogy itt van a keverõ pult, ami értékes, és nem kell, hogy azt mindenki lássa, nehogy valaminek lába kelljen. (33132048/01/I). Ez a rész egyébként egy kis pihenõ és elvonuló hely szerepét is betöltötte; volt hogy itt zajlottak a szolgálatot megelõzõ és befejezõ le- és felvezetések, volt, hogy valaki itt dõlt le aludni, de raktárként is használták. Vasárnap azonban, mint azt a képeken is láthatjuk a színes anyagokat, amelyek addig elválasztották, illetve eltakarták a betérõ szeme elõl ezt a teret, felhajtották, és a sátor tartórúdjára kötötték, így mintegy sátort alakítottak ki a sátron belül. Ez által, valamint amiatt, hogy KözösPont sátornak ezt a részét szõnyegek borították a tér ketté vált egy oltár térre, és egy gyülekezeti, egy közösségi térre, ahol a padok voltak. A templomoknak ez a kettõs beosztása tehát itt is megjelent. Az istentiszteletek végül, de nem utolsó sorban magukért a KözösPontosokért vannak. „Ott van, tisztán kirajzolódik, a te közösséged abban a bazi nagy forgatagban, ami ott van körülötted” (17202637/02/I). Épp ezért van az, hogy vasárnaponként minden felekezet saját istentiszteletet tart: „[…] mert mindenki megy a maga istentiszteletére. De kell az. Engem így neveltek, meg a többieket is, és a lelkünk megnyugvásának azért ez kell” (17202637/02/I). Ebbõl az idézetbõl az látszik, hogy mivel „eleve más egy evangélikus közösség, más egy református, és más egy katolikus” (37201136/01/I), a KözösPontosoknak szükségük van arra, hogy megerõsödni, megnyugodni, erõt gyûjteni visszamenjenek az „övéik közé”, a megszokott, a jól ismert tradíciókba, annak ellenére, hogy a hét során minden nap van közös, ökumenikus imaalkalom, ahol megerõsödhetnek. Ez pedig elengedhetetlen, hiszen az ökumené egy köztes tér, ahova mindenki a maga biztos és erõs felekezeti hátterével lép be, azért, hogy a többieket megismerje, de ehhez szükséges, hogy tudatosodjon, hogy elmélyüljön a saját felekezetbe való tartozás tudata, érzése is. Vasárnap egy kívülállónak úgy tûnhet, hogy az egység, a teljes homogenitás felbomlik, átmenetileg megszûnik. A sátor ilyenkor az istentiszteletek idõtartamára felekezeti színezetet kap. Általában mindegyik lelkész és pap, aki szolgálni fog azon a vasárnapon, a fesztiválon, maga rendezi be, díszíti fel az oltárt, az Úr asztalát. 27 Itt tehát jól kirajzolódnak a felekezeti különbségek, sajátosságok. A katolikusoknál például, elõkerült a kereszt a feszülettel, az evangélikusoknál és a reformátusoknál pedig gyümölcsök, – vagy korábbi években virágok – díszítették az oltárt illetve az Úr asztalát. Azonban mindez egyáltalán nem azt jelenti, hogy az addigi egység megszûnt volna. Mindamellett, hogy minden KözösPontos elmegy a saját istentiszteletére, szentmiséjére, egymáséin
is részt vesznek, sõt az olvasmányt sokszor más felekezethez tartozó ember olvassa fel. Ezáltal tehát, ha közvetett formában is, de mindegyik istentisztelet egy kicsit ökumenikussá válik. A másik meghatározó rítus a KözösPontosok számára az áhítatok. Az áhítat tulajdonképpen egy imaalkalom, egy elmélyülés és mint ilyen a kereszténységben kiemelkedõ jelentõséggel bír, hiszen közösséget jelent Istennel, egymással és magunkkal (36264539/01/I). A közösséggel együtt, a közösségben való imádkozás egy egzisztenciális kérdéskör a kereszténységben. Fontosságát a közösség életében tovább hangsúlyozza egyrészt az, hogy „Az imaközösségnek már a korai keresztényeknél kiemelkedõ jelentõsége volt” (36264539/01/I), így az (õs)kereszténység elveihez nyúlik vissza, hiszen Jézus maga mondta: „Ketten-hárman összegyûlnek az én nevemben, akkor én ott leszek” (Mt 18,20). Másrészt pedig az, hogy a felekezetek közös imádkozásáról van szó, azaz egy ökumenikus imaközösségrõl: „Imádságban közösségben lenni, fõleg különbözõ felekezetûek között, akik között évszázados harcok, meg ellentétek vannak, ez szerintem nagyon komoly lépés” (11342537/02/I). Ez ugyanis az egymás felé való teljes nyitottságot, a másik felekezethez tartozó ember teljes elfogadását jelenti. A KözösPont sátorban minden nap kétszer van áhítat. Az egyik reggel, az elsõ staféta szolgálatba állása elõtt, a másik pedig éjfélkor a sátor zárása, vagy az éjszakások szolgálatba állása elõtt. Noha mindkét áhítatnak ugyanaz a lényege: „Van a külvilág, amiért vagy, amiben mozogsz. Bibliai hasonlattal: Menjetek el, mind bárányok a farkasok közé, de este gyertek vissza a nyájba, hogy saját magunk legyünk és ott melegedjünk egymáson. És ez a melegedés a fontos” (33132048/01/I), vagyis a közösség megerõsítése, illetve a közösség általi megerõsödés, mégis sok eltérés figyelhetõ meg a kettõ között. A reggeli áhítat ugyanis mindig Szakralitások és profanitások zárt, „zárt ajtók” és sátorfalak mögött, a fesztiválok világa elõl elrejtve zajlik. Az esti áhítat ezzel szemben mindig nyitott. Ennek a kettõsségnek az okát a missziózók abban látják, hogy a két áhítatnak más a célja. A missziózók, bár maguk is érzékelik, látják a különbséget, mégsem érzik azt: „Az esti nyitott és a reggeli zárt áhítat között számunkra nincs különbség” (28262323/01/I). Ez azt jelenti, hogy egy KözösPontos fiatal számára a két áhítat megélése azonos; az egymással és Istennel való közösség élménye, az Istennel való kapcsolat érzése, a megállás, a rohanásból való kizökkenés van jelen számára mindkettõben. A különbség tehát a formában, a körülményekben, valamint a célcsoportban, az áhítaton jelenlévõkben gyökerezik. A reggeli áhítatnál ugyanis az egymással, a közösségemmel való együtt levés a fontos, azaz az elõbbi Bibliai idézetben megjelenõ melegedés, vagy egy másik interjúalanyom megfogalmazásában: „A reggeli áhítat az a pont, amikor mindenki ott van, amikor a KözösPontos közösség találkozik egymással, csak egymással, csak azokkal az emberekkel foglakozunk, akikkel egy csoportban vagyunk, akiktõl kölcsönösen függünk. Kell egy ilyen pont. Egy nagy levegõvétel ugrás elõtt. Mindenkinek meg kell állnia, összeszednie magát, beszélgetni a többiekkel. Kell lélektani szempontból” (17202637/02/I). A sátorban szolgálatot teljesítõ spirik valamelyike által tartott reggeli áhítatok tehát a közös éneklés és a közös imádkozás által elmélyítik a közösség együvé tartozását, biztosítják a csoporthoz tartozás érzésének ismételt átélését, valamint szorosabbra fûzik a missziózók között meglévõ kötelékeket, és nem utolsó sorban lelki útravalót adnak egész napra. A reggeli áhítatok zártságának ezek mellett van egy praktikus oka is; ilyenkor kerül sor a hirdetésekre, azaz ilyenkor hangzanak el a mindenkit érintõ fontos, hétköznapi információk, mint pl., ki mikor van szolgálatban, ki tartja aznap este az áhítatot stb. Az esti áhítat ezzel szemben nyitott, azaz a KözösPont sátornak abban a részben tartják, ahol egész nap a programok zajlanak, így bármelyik fesztiválozó részt vehet rajta. Ez az ún. esti elcsendesedés mindig sokkal látványosabb, mint a reggeli. Tulajdonképpen ez ugyanúgy része a sátor programjának. Azokon a fesztiválokon, ahol a programfüzetben mindegyik sátor bemutatkozhat, és feltûntetheti a programjait, eltérõ neveken, 73 KÉK de szerepel az esti áhítat a sátor programjaként. Ez tehát a fesztiválozóknak is szól, és mint ilyen azt a célt szolgálja, hogy: „Ezt is lássák. Ne csak a jópofa beszélgetõs embert. Mert attól még, hogy én egy jópofa beszélgetõs ember vagyok, attól igenis teológus vagyok, és mellettem az ott egy atya, vagy lelkész. Attól még, hogy nagyon-nagyon sok mindenben formálódunk és integrálódunk a Szigethez, vagy Hegyaljához, attól még a mi eszenciánkat nem akarjuk elveszteni. Attól még mi ugyanazok vagyunk, és az áhítatokban valahol ez jön ki, és ezt kell, hogy lássa, hogy bármennyire fesztiválos formára vettük az arculatot, nem típusfesztiválozók vagyunk” (28262323/01/I). Azt mondhatjuk tehát, hogy ugyanaz az önmagunk megmutatása, a profaneitásban lévõ szentség megértetése a célja a nyitott áhítatoknak. Ez a szakralitás azonban egy fesztiválon nem jelenhet meg a maga hétköznapi formájában,
Page 1 and 2:
III. folyam XI. évfolyam 2007. I.
Page 3:
Tartalom Prológus számunk tartalm
Page 6 and 7:
6 KÉK Szakralitások és profanit
Page 8 and 9:
8 KÉK Szakralitások és profanit
Page 10 and 11:
szénbányában vagy harckocsi-öss
Page 12 and 13:
Papp Richárd Bevezetés Az idõ sz
Page 14 and 15:
így egészítette ki az elmondotta
Page 16 and 17:
E két utolsó interjúrészletem a
Page 18 and 19:
18 KÉK jelentõségét átérezve
Page 20 and 21:
szavaival élve: hasonló volt, de
Page 22 and 23: 22 KÉK Szakralitások és profanit
Page 24 and 25: 24 KÉK és a liturgikus gyakorlat
Page 26 and 27: egy alexandriai származású zsid
Page 28 and 29: karján, hol pedig galambokkal kís
Page 30 and 31: S ha a szentély a Mennyek országa
Page 32 and 33: 43 Az újplatonizmus leghíresebb e
Page 34 and 35: Gantner Brigitta Eszter A címben e
Page 36 and 37: asszimilálódott nemzedék ne tudo
Page 38 and 39: zásairól; A zsidókérdésrõl. N
Page 40 and 41: a jelenlévõket a múlt tengeri ut
Page 42 and 43: pedig, egy fesztivál jó alkalmat
Page 44 and 45: A csónak tehát gazdasági, társa
Page 46 and 47: Társadalmi részvétel Folytonoss
Page 48 and 49: 48 KÉK lizmus legkiélezettebb pé
Page 50 and 51: Gyenes Fruzsina I. Bevezetés sebbe
Page 52 and 53: ugyanis kerülni kell a feltûnést
Page 54 and 55: 54 KÉK berek nem hétköznapi arcu
Page 56 and 57: maga a missziós intézményrendsze
Page 58 and 59: 58 KÉK szolgálattevõk munka köz
Page 60 and 61: napjaikat meghatározó tulajdonsá
Page 62 and 63: két világ határán levést, a k
Page 64 and 65: (36222022/01/KB). Ezt segíti elõ,
Page 66 and 67: egységet és összetartást kell m
Page 70 and 71: 70 KÉK magában, mint a kereszt, m
Page 76 and 77: a fesztiválok piacára kivitt áru
Page 78 and 79: INTERNETES FORRÁSOK [2005.11.08] h
Page 80 and 81: 80 KÉK múzeumoknak elsõdleges sz
Page 82 and 83: ális élet egyik jelentõs képvis
Page 84 and 85: 2. táblázat 3. táblázat Képek
Page 86 and 87: Medgyaszay László: képek az Ép
Page 88 and 89: Jurij Lejderman, stb.). Az utóbbi
Page 90 and 91: 90 KÉK mányos struktúrájához r
Page 92 and 93: 92 KÉK tudomány területén is a
Page 95 and 96: Recenzió Felföldi Barnabás beteg
Page 97 and 98: napjainak éleslátással és bölc
Page 99 and 100: Modla Zsuzsanna somban némi interp
Page 101 and 102: Szemle menjen a kisebbségekért te
Page 103 and 104: Szemle ban - az ünnepelt ókori tr
Page 105 and 106: A. Gergely András Távoli alakot l
show all

pdf 9700 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?